Megnyíltak a körmendi kapuk a nagyközönség előtt

Élményközpontú történelmi sétának lehettek részesei azok, akik elfogadták a körmendi múzeum és a járásbíróság vezetőinek meghívását. A szakemberek tudásuk legjavát adva meséltek és szinte bírták szóra a patinás épületek köveit múltról, jelenről, jövőről. Egyikük, Móricz Péter egyfajta túlélőtúrát beiktatva részesítette élményből táplálkozó tudásban hallgatóságát. Dr. Baráth Attila pedig tárgyalóterembe ültette az érdeklődőket és adott szó szerint is bepillantást a bíróság munkájába az épületmustra alatt. Móricz Péter múzeumigazgató a Batthyány-kastély melléképületének, a volt cipőgyár, eredetileg levéltárépület pincéjének és második emeletének körbevezetését kínálta a kastélyparkban összegyűlt csaknem negyven érdeklődőnek.

Fotó: Jámbori Tamás

Az 1740 körül, barokk stílusban épült, később klasszicista stílusban átépített melléképület földszintjén, a Sala Terrenában kezdődött a kirándulás térben és egy kicsit időben is. A hallgatóság sok más mellett megtudhatta: a nagyterem hűsölésre, ünnepi alkalmak fogadására szolgált a kezdetekben. Ezen át a kastélykert is megközelíthető volt. Aztán végletek sora következett, már ami a funkcióváltást illeti: volt kórház, laktanya és cipőgyári varroda a csarnok. Utóbbi korszakában történhetett, hogy a gyönyörű, klasszicista márványoszlopok betonborítást kaptak. A legendárium szerint azért, hogy elbírják az üzem ipari gépeit. A teremből az örökségvédelmi bejárás kalauza a pincébe vezette gyanútlan vendégeit. A séta hirtelen túlélő kalandtúrává lényegült. A pincébe nyíló vasajtót fénye ugyanis hamar elhalványult. Ablakok nem lévén a helyiségeken teljes sötétségben kellett a vezető hangja alapján a séta nyomvonalán maradni. Ez nem volt egyszerű. Szerencsére a mai okos elektronikus eszközök a csoport segítségére siettek. Többen bekapcsolták ezek elemlámpa funkcióját. Az impozáns Sala Terenából tehát az alkalmi túra a Batthyányak egykori borospincéjébe vezetett. Ezt a föld alatti helyiségegyüttest jelenleg nem használják. A kastélyhasznosítási tervekben azonban turisztikai attrakciónak szánják. Új-régi funkciót kaphat. Erről azonban bővebbet nem árult el Móricz Péter.

Az épület legmélyebb pontja után csigalépcsőn a legmagasabb, második emeleti terem meglátogatása következett. Ez a tér jelenleg szintén üres. Korábban a Batthyányiak használták levéltárként. Az ország második legnagyobb családi levéltára volt a körmendi, mely 1945-ben jelentős károkat szenvedett. Az itt őrzött anyagok nagy része most az Országos Levéltárban található.

- Ha a dokumentumokat egymásra halmoznánk, az oszlop 210 méter magas lenne - tette kézzelfoghatóvá a hallgatók számára az egykor itt őrzött papírmennyiséget a múzeum vezetője.

Móricz Péter a séta végén utalt arra: bár a megtekintett helyiségek jelenleg üresen állnak, a kastély hasznosítási tervei változtatnak a jelenlegi helyzeten. Az épület első két szintje rendezvényterem funkciót kaphat.

- Az emeleti rész is visszakaphatja majd egykori levéltári funkcióját - árulta el még a hasznosítási tervekről búcsúzóul Móricz Péter.

A csoport az épületbejárás után a kastélykertben gyülekezett újra. Itt már dr. Baráth Attila polgári ügyszakos bíró, a körmendi járásbíróság elnöke kalauzolásában folytatódott a séta. A körmendi Járásbíróság épületének titkaira derült fény.

A bíró avatott helytörténésznek is bizonyult. Nem véletlen talán. A jogász a járásbíróság megépítésének centenáriumára, 2014-ben egy kötetet jelentetett meg, melyet a Szombathelyi Törvényszék adott ki az Országos Bírósági Hivatal támogatásával. Az Élő kövek - emlékek a Körmendi Járásbíróság múltjából című könyv megírását alapos helytörténeti kutatás előzte meg.

A járásbíróság elnöke részletesen beszélt az 1914-ben átadott bírósági épület múltjáról. A hallgatóságot körbevezette mindkét szinten. Az érdeklődők betekinthettek az elnöki szobába, a tárgyalótermekbe, a bírók, írnokok irodáiba.

Mint kiderült: sok érdekességet tartogat a járásbíróság épülete. Például egy 102 éves faládikát. Ebbe dobták a korabeli emberek beadványaikat. A tradíció azonban nem szakadt meg.

- Minden délután szorgalmasan kinyitja kolléganőm a ládát és megnézi: nincs-e benne beadvány. Egyszóval a bíróság építésének korából származó relikvia ma is betölti szerepét, még ha nem túl gyakran kerül bele az ügyfelek részéről dokumentum - mondta büszkén az elnök utalva arra, hogy a ma az épületben dolgozók nem csak tiszteletben, de életben is tartják a tradíciókat. Ugyanitt a folyosón a modernség és az antikvitás is randevút ad egymásnak. Egy embermagasságú fülkében fából készült szobor áll, letisztult formákkal, finom lakkozott felülettel. A nyári körmendi szobrász szimpozion egyik alkotóját ihlette meg a patinás bírósági épület. Célzottan az épületfülkébe álmodta és készítette el művét.

- Itt a fülkében egy Mária szobor lehetett az épület elkészültekor. Ez a legenda járja. De megerősítést erről szakemberektől nem kaptam eddig - jegyezte meg a folyosó beugrójánál a járásbíróság elnöke, aki itt is bizonyította helytörténészi jártasságát.

A kulturális túra résztvevői előtt kinyílt ez alkalommal a járásbíróság elnöki irodájának ajtaja is. A tágas, teremnyi szobába a házigazda szeretetével tessékelte be az érdeklődőket dr. Baráth Attila, aki itt végzi napi munkáját. Elmondta: külön ajándéknak tekinti, hogy az elnöki szoba egyik ablaka a Batthyány kastélyépületre néz.

A koloniál bútorokkal berendezett szobában több mint száz ügy megoldásán dolgozik a járásbírósági elnök éves szinten.

A polcokon iratok, kiadványok sokasága. No és néhány antik, száz évnél idősebb, bőrkötésű könyv. A bíróság építésének korából származhatnak. Az elnök és munkatársai találtak rájuk és hozták fel az egykori irattár felszámolása után ezeket, az irodák díszeiként is.

Ha a könyveknek sorsuk van, ezeknek a köteteknek a megbecsülés jutott.

Az épületbejárás a nagytárgyalóban folytatódott. Itt Móricz Péter vette át újra a szót. Arról beszélt: Milyen kultúrtörténeti múltja volt a helynek a járásbírósági épület elkészülte előtt. A hallgatók megtudhatták: a középkorban, az 1200-as években a vilhelmiták kolostorépülete volt itt. A pápa a rendet 1266-ban feloszlatta. Ezt követően ágoston rendi szerzetesek vették birtokba az épületet és mintegy 250 évig, 1517-ig éltek itt. A történész muzeológus egy korabeli kolostorperről is beszélt, igazolva, hogy az épített örökség szerves része a történelemnek és történetírásnak.

Az épületbejárás jó alkalom volt arra, hogy a járásbíróság munkájáról is hallhassanak az érdeklődők. Jó hír, hogy az ügyek csaknem nyolcvan százaléka fél éven belA csoport a sétát a járásbíróság udvarán fejezte be. Az egykor itt állomásozó, szovjet tiszteknek laktanyaként szolgált az épület egy ideig. Udvarán embermagasságig cirill betűs, rovott írások a téglákba karcolva. A katonák többsége nevét véste be, jelet hagyva a falakon a történelem számára.