Mernek nagyot álmodni - Lúgos forrásvíz fakad Kiszsidányban

A település egyetlen ipszilon alakú fő utcából áll, a „szárát” tavaly hozták rendbe, a két „ágának” felújítására az idén kerül sor, júniusra elkészül. A mindössze 40 házban 97 fő lakik. Kevés a gyerek, fogy a lakosság, ritkán akad egy-egy betelepülő, igaz jelenleg nincs is eladó ház. Néhány eladó telek van, valamennyi összközműves, szép helyeken, a gazdag erdők borította domb alatt. Szeretnék, ha költöznének ide fiatalok. Korábban több külföldi vásárolt itt ingatlant, de van, aki nem is lakja, nyaralónak használja. Például egy német család akkor pihen meg Kiszsidányban, ha mennek Horvátországba nyaralni, négyszer-ötször látni őket egy évben.

Bánó Zoltán polgármester a felújítás alatt álló evangélikus imaháznál, amit turisztikai célokra is szeretne a falu felhasználni
Fotó: Merklin Tímea

- Van olyan orosz tulajdonba került ház, amelynek a tulajdonosát csak egyszer láttam. Négy ingatlannak ukrán tulajdonosa van, de hármat nem hasznosítanak, egy ukrán család lakik itt életvitel-szerűen – mondja a polgármester, Bánó Zoltán, aki maga is betelepülő, sok évvel ezelőtt Szombathelyről költözött ide. A csepregi szakközépiskola kollégiumának vezetője volt, három cikluson át polgármesterkedett Kiszsidányban, 2010-ben nyugdíjba ment. 2012-ben elcsábították: a kőszegi tankerület igazgatója lett, de 2014-ben kérlelte őt a falu, hogy megint induljon a választásokon. Indult, és megválasztották. Az összeférhetetlenség miatt dönteni kellett a tankerület és a falu vezetése között, és ő a falut választotta. Újra nyugdíjba ment, most társadalmi megbízatású polgármester. Feleségével húsz kecskét tartanak, van kilenc fejős és 11 gida. Az ő dolga az istállótakarítás és részben az etetés, a felesége feji a kecskéket és készíti a sajtot. Méterekről hallatszik, hogy rágnak a kecskék legelés közben. Azért lehetnek most a ház közelében, hogy ne kelljen füvet nyírni.

Befogadó-e a falu népe?

- Elfogadó, de a befogadás csak bizonyos feltételek mellett lehetséges. Át kell esni a „beborotváláson” – így mondják -, ez a hagyomány a faluban. Az előző évben házasodott férfit szokás beborotválni egy fából készült borotvával, utána háromszor székestül feldobják a levegőbe. Régen így lehetett valaki teljes jogú tagja a férfitársadalomnak. Ez a befogadó szertartása a betelepülőknek is, persze csak az vállalja, aki akarja – tudjuk meg. - Van egy másik „férfias” hagyományunk is: a „kútrámolással” egybekötött legényavatás. Ha valaki legény akart lenni, pünkösdkor le kellett másznia a kútba, és ott egy vödör homokot gyűjtenie, kihoznia. Így tisztították ki elődeink minden évben a forrás kútját, ma is így csináljuk, csak most már van annyi könnyítés, hogy létrával lehet lemenni.

Bánó Zoltán és felesége kecskékkel foglalkoznak, sajtot készítenek. Az állatok most a ház közelében legelhetnek, hogy ne kelljen füvet nyírni

Odasétálunk a forráshoz, éppen érkezik 5 literes műanyagüvegével a közeli házból az itt lakó ukrán hölgy, köszön, elnézést kér, amiért nem tud magyarul, megtölti a palackot és hazamegy.

A polgármester azt meséli, messze földről járnak ehhez az enyhén lúgos vizű (PH-érték 7,1) forráshoz az emberek. Aki távolabbról jön, heti adagot visz, aki közelebbről, napi adagot. A forráskút 4-5 méter mély, terméskőből rakták ki az oldalát több száz évvel ezelőtt.

- Van, hogy olyan nagy a forgalom, hogy fél órát kell várni, amire az ember a vízhez jut – mondja Bánó Zoltán. - A helyiek is ezt isszák. A népegészségügyi hivatal egy évvel ezelőtt talált benne valamit, ki kellett tenni a táblát, hogy a víz nem iható, ki is tettük többször, de az emberek leveszik, isszák tovább, senkinek nincs semmi baja. Az önkormányzat az idén szán arra pénzt, hogy részletes vizsgálatot készíttessen, milyen összetevői vannak a víznek, ha bebizonyosodik, hogy káros az egészségre, lezárjuk a kutat.

Bánó Zoltán az enyhén lúgos forrásnál, aminek vizéért messze földről idejönnek az emberek. A helyiek is ezt isszák. Az önkormányzat idén szán arra pénzt, hogy részletesen bevizsgáltassa a víz összetevőit

Egyelőre azonban zubog a forrás, az idén pünkösdkor is ki fogják tisztítani a legények, komoly halom van már a felhozott sok-sok vödörnyi homokból. „Kútrámoláskor” van a falunap is, olyankor teszik rendbe a környékét. A gyerekek napközben tojást kérnek a házaknál, este pedig sütnek belőle egy nagy közösségi rántottát. A legutóbbi szombaton bortúrát szerveztek Csepreg és Kiszsidány között, érintve néhány pincét, ehhez a forráshoz is kitelepült két borász, a falubeliek pedig zsíros kenyérrel várták a túrázókat. Ez nem túl régi, nyolcéves hagyomány, de ötvenen voltak most is, pedig rossz idő volt.

Visszagyalogolunk a faluba, megnézzük a felújítás alatt álló evangélikus imaházat, amelyet a gyülekezeti alkalmakon kívül turisztikai célra is szeretnének hasznosítani. Ez a kőszegi gyülekezet figliája, Bánó Zoltán itt a gyülekezeti elöljáró, a presbiter. Kétszobás, amerikai konyhás, étkezős a földszint, a padlástérben pedig hálózsákos szálláshely lesz fiataloknak. A környéken több forrás is van, ezekre építve turistaútvonalat alakítanak ki, hogy egész napos programot tudjanak kínálni az erre járóknak. A házat – amelyben egy fél gondnoki, takarítói állás is lesz - az egyházon belül kívánják működtetni.

- Milyen munkalehetőségek vannak Kiszsidányban? Vannak-e mesteremberek?

-  A legtöbben Kőszegre járnak dolgozni a kábelgyárba és a különböző intézményekbe. Egyre többen vállalnak munkát Ausztriában, például ment ki informatikus, asztalos, lakatos, gyógymasszőr, Csepregre jár át egy kereskedő, a Győr-sopron megyei Egyházasfaluba pedig egy asztalos. A faluban nincs munka, egyetlen gazdálkodó működik a régi téesz-majorban, játékforgalmazó. Horvátzsidányban van a székhelye, Kiszsidányban a telephelye, úgyhogy az iparűzési adót részben nekünk fogja fizetni - mondja a polgármester. - Az a település problémája, hogy nincs gazdasági háttér, mert nincs adóbevétel. Az éves bevétel nem egészen10 millió forint. Pályázati lehetőségekre várunk, szeretnénk bővíteni a faluházat, felújítani a forrást és környékét, szeretnénk játszóteret. Merész álmunk, hogy elvégeztethetjük az itt lévő Árpád-kori földvár régészeti feltárását.