Mi rejtőzködik a természetben? - Élnek olyan állatok a megyében, amelyeket jobb csak tisztes távolból szemlélni

- Vas megye nyugalmas világ ebből a szempontból - nyugtatja meg a kedélyeket prof. dr. Vig Károly, az MTA Vas Megyei Tudományos Testületének elnöke, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. Ettől függetlenül azért vannak állatfajok, amelyekkel bölcs dolog óvatosan bánni. - Mindent a szemnek és semmit a kéznek! - hangsúlyozza legfontosabb tanácsát a professzor. Vegyük sorra ezeket a fajokat!

Kezdődjön a lajstrom a zöld varanggyal, amellyel leggyakrabban a településeken találkozhatunk. Tavasszal kerti tavakban, kisebb pocsolyákban, bányagödrökben szaporodik. Nagyobb termetű testvérfaja, a barna varangy a településeken ritkább. Vas megye erdei tavaiban hatalmas állományai szaporodnak, amelyek kora tavasszal vonulnak a telelőhelyről a közeli víztestekbe. Ilyenkor érdemes résen lenni, ugyanis az autóforgalom komoly veszélyt jelent rájuk. Ha a varangyokat közelebbről is szemügyre kívánjuk venni, az aranyszabályt érdemes észben tartani! - Ha megzavarjuk a barna varangyot, először csak felfújja magát - ecseteli Vig Károly. - De ha a figyelmeztetés ellenére sem hagyjuk békén, akkor bőrmirigyein keresztül váladékot választ ki, amely a bufotoxin néven összefoglalt méreganyagokat tartalmazza - hangsúlyozza. A bufotoxinok szájba kerülve akár hányásig fajuló rosszullétet válthatnak ki. Mivel az emberek nem sűrűn kóstolnak meg varangyokat, ezért ránk ez ilyen értelemben nem veszélyes. Sokkal inkább kutyáinkat kell ettől a kellemetlen tapasztalattól megóvni. Azonban, ha a méreganyag a szemünkbe kerül, kötőhártya-gyulladást okoz!

A varangyokénál barátságosabb az unkák látványa, de sokan iszonyodnak tőlük, mert van egy velük kapcsolatos legenda. - Él a tévhit, hogy ez a béka hajlamos szembe pisilni az életére törő balsorsú természetbúvárt, megvakítva őt ezzel - Vig Károly mosolya jelzi: ennek bizony nincs valóságalapja!

Prof. dr. Vig Károly foltos szalamandrát és barna varangyot mutat - egyik élőlényt sem érdemes tapogatni Fotók: Szendi Péter

Ettől függetlenül érdemes barátságos távolságból gyönyörködni bennük. - A megyében a vörös és a sárga hasú unka is előfordul - tudjuk meg a professzortól, aki hozzáfűzi, hogy mindkét faj esetében a sárga vagy vöröses mintázatú a hasi oldal árulkodó jele. - Ez nem csábítás, pont ellenkezőleg: így figyelmeztetik a ragadozókat: mérgező vagyok!

Az élénk színekben pompázó állatok többnyire tartogatnak valamilyen turpisságot a tarsolyukban, ezért érdemes velük vigyázni. Az unkák váladéka egyébként hasonló tüneteket vált ki, mint a varangyoké.

A megye egyik legkülönlegesebb állatfaja, a foltos szalamandra is színeivel jelzi, hogy nem játékszer. - A Kőszegi-hegységben és a Vendvidéken előforduló sárga-fekete mintázatú kétéltűvel leginkább tavasszal és ősszel, esős időben találkozhatunk. Kiválasztott mérge kicsit erősebb az előbb említett állatokénál, de a tünetei megegyeznek - fűzi hozzá prof. dr. Vig Károly.

Ha már szó esett az izgalmas élőlényekről, a Kőszegi-hegység gyönyörű ragadozója, az erdei sikló sem maradhat ki a felsorolásból. A másfél-két méteresre megnövő hüllőt sokan összetévesztik a viperával, pedig könnyű megkülönböztetni őket. - A vipera jóval kisebb és a farokrésze gyorsan vékonyodik, míg a siklóknál hosszan keskenyedik - hangsúlyozza a professzor, aki hozzáfűzi: az azonosítást az is megkönnyíti, hogy Vas megyében nem élnek viperák.

Sokan nem szeretik, ha napozás közben megzavarják őket - ezzel így van az erdei sikló is. Mérge ugyan nincs, de a harapása nem kellemes élmény...

HA SZELÍD A RAVASZDI

A vörös róka felettébb furcsa teremtmény, ugyanis jószerivel akkor veszélyes, ha szelíd. - A ravaszdi kerüli az embert, kivéve, ha veszett - emeli ki prof. dr. Vig Károly. A fertőzött róka roppant veszélyes, előfordulhat, hogy az állatot a gyermekek megsimogatják, az pedig megharapja őket. Azonban nyugalomra int mindenkit a professzor, ugyanis a csalétekbe rejtett veszettség elleni oltóanyagnak köszönhetően a veszettség szinte teljesen eltűnt hazánkból.

A BÁNYAVÁGATOK MÉLYÉN

A veszettség kapcsán még a denevérek jöhetnek szóba, amelyek lassan ébredeznek téli álmukból. - Habár a megyére nem jellemzőek a barlangok, de Velem közelében van néhány bányavágat, ahol denevérek telelnek, sőt, a városok épületeiben is nagy számban fordulhatnak elő - részletezi a professzor.

Ha denevérekre bukkanunk, csak tisztes távolból szemléljük azokat, ugyanis éles fogacskáik vannak, amiket nem félnek használni a támadóik ellen - a képet pedig jócskán beárnyékolja, hogy akár ők is hordozhatnak veszettséget.

Vas megye vizeiben vannak jókora halak, de egyik sem veszélyes

„ROBBANÉKONY" APRÓSÁG

- Azt mindenki jól tudja, hogy a lódarázs mennyire veszélyes és a bögölyfajok csípése kellemetlen pillanatokat okozhat az arra allergiásaknak, ezért ezekre nem érdemes bővebben kitérni - ecseteli a professzor. Fontos tény, hogy sok esetben nem maga a rovar okozza a veszélyt, hanem az általa hordozott kórokozók. Itt a kullancsokat érdemes kiemelni, amelyek az időjárás melegedésével kezdenek ténykedni. - A kullancsok füves, bokros területeken kerülhetnek testünkre, ezért zárt ruhában kiránduljunk - hangsúlyozza prof. dr. Vig Károly. - Ha pedig találunk magunkban egyet, gyorsan vegyük ki, és legyünk óvatosak, hogy a vírusokat, baktériumokat tartalmazó nyálát ne öklendezze vissza - fűzi hozzá.

Él a megyében még egy rovar, ami közel sem jelent akkora veszélyt, mint a kullancs, de komoly fegyvere van - a piros-kék színű pöfögő futrinka potroha olyan, mint egy kis kémiai üzem. Az apró állat két vegyületet egyesít egy robbanókamrában, ahonnét a „keverék" 100-120 fokos maró folyadékként távozik az állatból. Azonban olyan kis mennyiségben, hogy az emberre nem veszélyes.

A REJTÉLYES ALLERGIA OKOZÓI?

- A bársonyatkák nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak, ugyanis nyolc lábuk van - mondja a professzor. - Sokan nem is ismerik ezt az alig 2-3 milliméteres piros lényt, pedig az emésztőváladékuk erőteljes allergén tüneteket válthat ki az arra érzékenyeken - hangsúlyozza. Ezek az apró lények is „gyanúsítottjai" voltak a tavaly őszi allergiás reakciónak.

Az eset kapcsán még egy állat került a szakemberek célkeresztjébe: a búcsújáró lepke. Bár hernyójának szőrei komoly allergiás reakciókat válthatnak ki, a megyében csak olyan alacsony egyedszámban és kevés helyen fordul elő, hogy nem jelent nagy kockázatot.