Hírek

2016.10.25. 17:00

Minden kutat be kell jelenteni - 120 millió kádat lehetne megtölteni azzal a vízzel, amit illegálisan elpancsolunk

Körkép - Az illegálisan kialakított kutakat engedélyeztetni kell 2018 végéig. Aki ezt nem teszi meg, akár egymillió forintos bírságra is számíthat. Figyelem: a kerti kutakat is be kell jelenteni!

Budai Dávid

Vége a nyakló nélküli kútfúrásoknak: a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutakat be kell jelenteni, és aki ezt elmulasztja, megütheti a bokáját. Megkerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK), hogy magyarázzák el, miért volt szükség az 1995-ös vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító új jogszabályra, hogyan kerülhetjük el a büntetést, és mit nyerhetünk az új szabályozással? Az illegális kutak számát illetően még becsülni sem tudunk, hiszen ide sorolhatók azok is, amelyeket még a múlt század során létesítettek - írja válaszában a NAK.

Az illegális kutakról ettől függetlenül vannak elképzelések. Azt valószínűsítik, hogy azokat a háztartási vízigény kielégítése mellett mezőgazdasági öntözés céljából létesítették.

Az illegális kutak túlnyomó többsége sekély, talajvizes kút, és viszonylag kis kapacitással rendelkezik. A komolyabb vízkivételi műveket azért többségében a hatályos engedélyezési eljárás alapján létesítették, nem kockáztatták meg a jelentős bírságokat. Ez azonban csak becslés, mint írják, pontos adatok a legalizálás végén látszanak majd.

Fontos tudni, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhatnak. 2018 év végéig van idő Fotó: Szendi Péter

24 MILLIÓ KÖBMÉTER VÍZ ILLEGÁLISAN ÉVENTE

A kutak számánál azonban fontosabb a kitermelt víz mennyisége. A Magyar Hidrológiai Társaság, valamint a víz-ügyi igazgatóságok becslése szerint az illegális vízkivétel 24 millió köbméterre becsülhető évente. Vagyis egy átlagos, kétszáz literes káddal számolva évi 120 millió kádat lehetne megtölteni azzal a vízzel, amit illegálisan elpancsolunk az országban egy év alatt. Ez a mennyiség aggasztóan soknak tűnik. Az engedély nélküli kutak érinthetnek ivóvízigényeket kielégítő vízbázisokat, ezáltal az illegális termelés hatással lehet az ivóvízbázisok mennyiségi állapotára. Ennél is nagyobb problémát okozhat, hogy a szakszerűtlenül kiépített kutak el is szennyezhetik ezeket a vízbázisokat, amire sajnos már Magyarországon is volt példa, ezért nem is kérdés, miért kell engedély a kútfúráshoz.

A vizek ügyének szabályozása nem újkeletű dolog. Az 1885-ben megalkotott vízjogi törvény a vizek magántulajdonát megszüntette, a vízi létesítmények kialakítása ennek értelmében szinte mindig is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység volt. Mivel állami feladat a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, muszáj, hogy a vagyonkezelő birtokában legyen a vizek védelméhez, a vizek hasznosításához, valamint a vízkészletekkel történő gazdálkodáshoz szükséges információknak. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unió (EU) vízügyi keretirányelve előírja a vizeinkkel történő felelősségteljes gazdálkodást, ami csak abban az esetben valósítható meg, ha pontosan tudjuk, hogy mivel gazdálkodunk. Így a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhatnak majd. Az egyik ilyen a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amelyben 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák elterjesztését. A pályázati kérelmeket már augusztus 1-jétől be lehet nyújtani.

A JEGYZŐ VAGY A KATASZTRÓFAVÉDELEM ADHAT ENGEDÉLYT

Az illegális kutak utólagos engedélyezését az önkormányzatok jegyzői és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok folytatják le. Ha kijelölt vagy kijelölés alatt álló vízbázisvédelmi területet nem érint, ha a vízkivétel nem haladja meg az ötszáz köbmétert évente, ha kizárólag talajvízkészletet vagy parti szűrésű vízkészletet vesz igénybe, illetve ha magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú vízigényt, akkor az engedélyezés az illetékes jegyző hatásköre. A fenti eseteket kivéve (beleértve azt, hogy valamelyik feltétel nem teljesül) minden más esetben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges.

A Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében ismertető kiadványt készített Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények fennmaradási engedélyezéséhez címmel. A tájékoztató anyag elérhető a NAK portálján (www.nak.hu) a Kézikönyvek, tájékoztatók menüpont alatt. A kiadványból egyebek között megtudható, hogy milyen engedély szükséges, ki lehet a kérelmező, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ismerteti továbbá az igazgatási szolgáltatási díj meghatározásának módját, az ügyintézési határidőt, a vízjogi fennmaradási engedély kiadhatóságának feltételeit és következményeit, valamint az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságokat. Nem érdemes azon gondolkodnia, hogy az ön kútja vajon zöld utat kapna-e, azt ugyanis rendelet szabályozza, hogy mi minden kell az engedélyhez. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: szükséges a létesítés éve, a telepítés helye, a talpmélység, a nyugalmi, üzemi vízszint, a vízadó réteg, a szivattyú típusa és még sok minden. Tudni kell azt is, hogy a kút tulajdonosa mennyi vizet vesz ki évente, és azt mire használja. Ha megfelel a szabályozásnak a kialakított kút, és nem gyakorol negatív hatást a hasznosított víztest mennyiségi és minőségi állapotára, akkor megkapja az engedélyt. Szükséges megjegyezni, hogy a jogalkotónak nem az volt a célja, hogy megszüntesse ezeket a kutakat, hanem hogy minél teljesebb körű információval rendelkezzen a hazai vízgazdálkodáshoz. Az azonban kétségtelen, hogy a használaton kívüli kutakat be kell temetni.

A KERTI KUTAKAT IS BE KELL JELENTENI, AKÁR EGYMILLIÓS IS LEHET A BÍRSÁG

Az, aki vízgazdálkodási előírást megszeg, legfeljebb egymillió forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni, a természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot. De nem kell aggódni, van még idő. Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az, aki 2018. december 31-éig kérelmet nyújt be, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Minden vízi létesítmény létrehozása és üzemeltetése engedélyhez kötött, így a házi célra, a kertekben fúrt kutakra is vonatkozik a bírság nélküli engedélyeztetés lehetősége.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!