Minden magyar felelős minden magyarért – A nemzeti összetartozás napját ünnepelték Szombathelyen

Az I. világháború végeztével az 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság elveszítette területének mintegy kétharmadát. 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án hirdette ki a magyar nemzetgyűlés a trianoni békeszerződést. A Magyar Országgyűlés pedig 2010-ben fogadta el a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, és nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

Fotó: Unger Tamás

– Súlyos, nagyon súlyos ítélet volt a trianoni békeszerződés, amelyet nem lehetett megérteni és nem lehetett feldolgozni sem. Évtizedekre meghatározta országunk sorsát – mondta Illés Károly alpolgármester a Szent István parkban, az I. világháborús hősi emlékműnél tartott ünnepi beszédében. Emlékeztetett: a trianoni döntéssel a Magyar Királyság Horvátország nélküli területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,2 millió honfitársunk került a határon kívülre.

Illés Károly utalt rá: az elszenvedett veszteségekhez hasonló megrázkódtatás Mohács óta nem érte Magyarországot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy június 4. mégsem gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja: azé a felemelő érzésé, hogy mi, magyarok összetartozunk, és értelmetlenek a „határon túli” és a „határon inneni” jelzős szerkezetek, hiszen csak egy magyar nemzet van, és minden magyar felelős minden magyarért.

A békeszerződés magyar küldöttségvezetőjének, Gróf Apponyi Albertnek az 1920 januárjában, Párizsban elmondott híres védőbeszédéből idézett – Apponyi a történelmi Magyarország egységének fenntartását tekintette volna ideális megoldásnak.

– Nemzeti összetartozás nélkül nincs nemzeti felemelkedés.  Közösek a gyökereink, közös a történelmi múltunk, a nyelvünk, a hagyományaink és azt akarjuk, hogy a jövőnk is közös legyen – zárta ünnepi gondolatait a rendezvény szónoka.

Koszorúzással folytatódott a műsor, majd az emlékezés virágait és a kegyelet mécseseit helyezték el az egybegyűltek a parkban Merkly Ferenc szobrászművész alkotásánál, a 83-as gyalogezred emlékművénél.

A Boglya Népzenei Együttes, az Ungaresca Táncegyüttes és Balogh János, a Weöres Sándor Színház művésze voltak az ünnepi műsor közreműködői.