Mit hagy a Don Bosco ereklye maga után?

Az ereklyét a 2015-ben esedékes jubileum okán indították útnak, akkor lesz Don Bosco születésének 200. évfordulója. Don Bosco földi maradványai a torinói bazilikában találhatóak egy viaszfigurába foglalva. Ebből vették ki óvatosan a jobb kezet, amelyet élethűségre törekvő, viaszból formált halotti másának mellkasában helyeztek el egy dobozban. Ez utóbbi viaszfigurát utaztatják üvegkoporsóban az országok között, hozzánk a Szlovéniából érkezik május 17-én, és marad még 18-án is.

Csány Péter ifjú korában asztalos akart lenni. Don Bosco adott példát, célt számára, hogy a fiatalok élethelyzetének javításával foglalkozzék. Ma  a Szombathelyen 24 éve újjáéledt szalézi rend plébánosa.  Az oratórium fogalmát úgy határozza meg, hogy kiderül belőle, mi  Don Bosco pedagógiájának négy pillére: otthon, iskola, templom, udvar. Fotó:  Szendi Péter

A kétnapos eseménysorozat előtt Csány Péter atyával, a Szent Kvirin Szalézi Plébánia, Rendház és Oratórium igazgatójával, plébánosával beszélgettünk, aki örömmel ünnepel, hiszen ez a kis zarándoklat összekapcsolódik a szombathelyi szalézi rend idei 100. évfordulójával, és arra is kíváncsi, hogy jelképesen mit hagy majd Don Bosco maga után.

- Az ünnepre és az ünnep utánra is készülök. 23 éve vagyok a szalézi rend tagja, mert Don Bosco rabul ejtett és meghatározta egy életre szóló döntésemet azzal, hogy egy boldog életet vetített elém, mert történetével izgalmas, kalandos, nemes életcélt rajzolt meg számomra is - mondja Péter atya. - Asztalos voltam, érettségivel a zsebemben, eszem ágában sem volt pap lenni. Amikor azonban megismerkedtem Don Bosco életével, elkezdtem fantáziálni, milyen lehet gyerekekhez szólni, leszakadó gyerekeket segíteni, őket jobb életlehetőségre hívni hit, kapcsolatok alapján. Don Bosco mindig mosolyog, sugárzik róla a töretlen előrehaladás öröme. Felnőttkori hitem kibontása egybeesik az ő tevékenységének megismerésével.

- A hivatás is olyan, mint a szerelem: szenvedélyes, lángoló szeretet valaki és valami felé. Arról szól, hogy én szeretnék kibontakozni és lenni valakivé. 23 évvel ezelőtti örömöm megint maivá lesz. A Don Bosco ereklye szombathelyi megjelenése számomra egy olyan jel, ami rámutat az első szeretetre. Szent Pál írja, hogy térjetek vissza az első szeretethez, mikor lelkiismeretetekben még tiszták voltatok, békések... Nekem ő az igazi  mondom ma is ,  Don Bosco az első szeretet.

- Ha valaki elveszíti ezt az első szeretetet, nagy esélyt veszít el önmaga kibontakoztatására. Letérítik útjáról a lelki paraziták, az olyan  kártékony erők és kísértések, mint  a szeretetlenség, a békétlenség, a félelem a paráznaság, az önzés, a hiúság, az anyagiak. Ezek beszűkítik az ember szívét, és ezáltal az életét. Pedig nekünk nem egyszerűen önmagunkat, hanem a másokért élő, másokat szolgáló önmagunkat kell megvalósítani. Don Bosco arra tanít, mi a szeretet és mi nem az. A szeretet nem érzelem, hanem egy döntés. Nem azért szeretem a másikat, hogy ő viszont szeressen engem, nem a  másikat akarom megvalósítani a szeretetben, hanem magamat. Magamban kell megteremtenem a szeretetet, hogy szerethessem a másikat. Don Bosco akar jó lenni, és akar jót tenni. Tudja, hogy nagyon sokat köszönhet az Istennek, és szeretné továbbadni. Don Bosco anyagi javakból mindig sokat kapott, és mind azonnal beforgatta a gyerekek élethelyzetének javításába. Humora, fortélyossága lehetővé tette, hogy nagyon sokféleképpen férjen hozzá a gyerekekhez. A kedvenc történetem, amikor a torinói utcán  szerencsejátékos fiatalok pénzét felmarkolja és elszalad vele. Fut az oratóriumba, a gyerekek meg kiabálnak a pap után: Fogják meg, tolvaj! Így viszi be őket a rendházba, ahová az ifjak hamarosan oda szoknak. Azt  mutatja nekünk, nincsenek  korlátok, hogy a fiatalok életébe belépjünk.