Kevés fiatal van tisztában nemzeti ünnepeinkkel

Közel ezerkétszáz 18 és 30 év közötti fiatalt faggattak a kutatók a történelemképével, valamint a nemzeti örökséghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Elsősorban azt szerették volna feltérképezni, hogy a megkérdezettek miként is viszonyulnak a történelemhez, milyen képet alkotnak róla, és fontosnak tartják-e a nemzeti, kulturális örökség ápolását, illetve az emléknapokat.

Az augusztus 20-i szombathelyi városi ünnepségen szereplő diákok nem tartoznak a többségbe: a fiatalok több mint a fele ritkábban, mint évente jár ünnepi megemlékezésekre. Fotó: Kiss Teodóra/Archív

A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az átlagos magyar fiatal bár némileg alultájékozott, fontos számára a történelem. A vizsgálatban résztvevők döntő többsége szerint szinte valamennyi nemzeti ünnep (az államalapítás évfordulóját leszámítva) vérbefojtott eseményekhez kapcsolódik, ami rendkívül negatív történelemképet eredményez. A nemzeti ünnepeink iránti érdektelenség elsősorban azzal is magyarázható, hogy a fiatalok a magyar történelemben általában nem találják meg azokat a pozitív attitűdöket, amelyek vonzanák őket a történelmi megemlékezésekre, nem tudnak pozitívan azonosulni a megtörtént eseményekkel. Mindemellett a megkérdezettek szerint a nemzeti emléknapjaink többnyire politikai színezetűek és az iskolában kötelező jelleget öltenek.

Ráadásul a nemzeti ünnepek tekintetében némi zavar is mutatkozik a fejekben: egyedül március 15-ét tudta minden megkérdezett nemzeti emléknapként elkönyvelni, miközben augusztus 20-át már csak 97 százalékuk, október 23-át pedig csupán 90 százalékuk. Ezzel szemben október 6-át 64 százalékuk, május 1-jét 51 százalékuk, pünkösdöt 37 százalékuk, karácsonyt pedig 28 százalékuk tartja nemzeti ünnepnek.

A válaszok alapján az ünnepi megemlékezésekre a fiatalok közel fele ritkábban, mint évente jár. A megkérdezettek egyharmada évente egyszer vesz részt valamilyen megemlékezésen.