Az ELTE-vel megújul a helyi felsőoktatás

Milyen erőviszonyok mentén kívánja átalakítani az SEK működését?

- Az intézménynek erős a pedagógusképző hagyománya. Szombathelyiként mindig nagyon jó benyomást kaptam az egykori tanárképző főiskoláról, az úgynevezett hőskorból. Mindig is úgy gondoltam, hogy ez egy színvonalas intézménye volt a hazai felsőoktatásnak, ami jobb sorsra lett volna érdemes.

Dr. Borhy László az ELTE BTK dékánja, augusztus elsejétől az egyetem rektora, ókortörténész-régész professzor, akadémikus
Fotó: Timár Gergely

- Úgy látja, hogy a tanító- és tanárképzés lesz a SEK fő képzési profilja?

- Édesapám soha nem értette, miért nem maradok a városban és megyek az ELTE-re. Mondtam neki, azért, mert helyben nincs régészet. Azok viszont, akik nem tudnak, vagy nem akarnak a régióból elmenni, azok most Szombathelyen tanulhatnak az ELTE-n. Ami a tanárképzést illeti, ez most egy erősen felfutó ágazat, sok lehetőség rejlik benne, nagy támogatást kap kormányzati szinten is. Nagy esélyt látok arra, hogy a Szombathelyen remélhetőleg még meglévő, az egykori színvonalra utaló hagyományokat megerősítsük. A műszaki képzéssel kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy az ELTE-n mindig is hiányzott az a terület, ami a műszaki képzés irányába mutatott volna. A jelenlegi kormányzati politika előnyben részesíti a mérnökképzést. A duális képzés az egyetemen a mérnökképzés nélkül aligha volna megvalósítható, így ezen a fronton az ELTE is profitál az integrációból.

- Dékánként egyik fő célja az volt, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsen, mindemellett az angol nyelvű oktatási programot is kidolgozták. Nőtt a külföldi diákok száma az elmúlt időszakban az ELTE-n?

- Hamar Imre professzor úrral közösen dolgoztuk ki a kari stratégiát, ő a nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes, és elmondhatom, hogy radikálisan nőtt a külföldi hallgatók száma, akik főleg Kínából érkeznek, de Iránból és Törökországból is járnak hozzánk diákok. A Kína felé nyitás jót tesz az egyetemnek, és ez teljesen összhangban van a kormány jelenlegi politikájával. A vendéghallgatóink egyéves angol nyelvű képzést kapnak, ez a további tanulmányokra készíti fel őket. Az oktatás alkalmassá teszi őket arra, hogy orvostudományi, közgazdaságtudományi vagy éppen műszaki területen tanulhassanak tovább. Mindemellett nagy az érdeklődés a pedagógia, gyógypedagógia, pszichológia és filozófia, valamint a média tudományok iránt. Nem is beszélve arról, milyen nagy számban érdeklődnek a Kelet-Közép-Európa társadalmi változásait érintő stúdiumok iránt.

- Egy ilyen nagy múltú, szakmailag megkérdőjelezhetetlen egyetemnek is folyamatos megújulásra van szüksége?

- Jól látja, igen. Harmincezer hallgatónk van és hétezer oktatónk, ez hat római légiónak felel meg, lássuk be ez a Római Birodalom haderejének az egyötöde volt. Mégsem szabad elkényelmesedni! Az intézmény az utóbbi években pozícióvesztésbe került. Volt úgy, hogy a ranglistákon nem az első helyen szerepelt, ingadozó lett a pozíciója. Remélem, hogy ez a folyamat lezárult és az egyetem tanult ebből. Az intézmény vezetése a dékánok összefogásával tudatos stratégiát dolgozott ki azért, hogy az ELTE ezt a pozíciót visszaszerezze. Ennek egyik legfontosabb alappillére, hogy az intézmény megtartsa tudományegyetemi rangját. Az oktatók pedig a kutatási eredményeiket beépítsék az oktatásba.

Az ELTE rektorával készült interjú teljes terjedelmében a Prémium magazin napokban megjelent nyári lapszámában olvasható.

NÉVJEGY

- Prof. dr. Borhy László akadémikus

- Az ELTE BTK dékánja

- 2017. augusztus 1-től az ELTE rektora

- Szombathelyi születésű ókortörténész, régész

- A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett

- Az ELTE-n doktorált

- ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára, intézetigazgatója

- Régészeti kutatásokat folytatott Európában és hazánkban számos helyen. Szakterülete a késő római hadtörténet.