Nyáron nyaralunk, télen válunk?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) válási statisztikája a jogerőre emelkedett bírói ítélettel felbontott vagy érvénytelenített házasságok számát tartalmazza, amelyek ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A Vas megyére vonatkozó adatok is „csak”az elváltak számát mutatják, a válási szándékot viszont nem.

Mielőtt még számokkal bíbelődnénk, egy meglepő tény: az egyik internetes portál kutatása szerint a válási szándék tekintetében bizony van szezonalitás: január első felében gondolnak a legtöbben a szakításra, és keresnek rá a válóper szóra az interneten. Ők azok, akik az ünnepek letelte után rádöbbennek, hogy a házasságuk végleg megromlott, és a januárt lázas kutatással töltik az interneten: mindent meg akarnak tudni a válás menetéről, a válóperről.

Szentgyörgyi Edit párkapcsolati és szexuálterapeuta - anélkül, hogy bármilyen statisztikai adatot látna, meg tudja erősíteni a fentieket.

Illusztráció: Unger Tamás

ÉV VÉGÉRE ELFÁRADUNK

- Az ünnepekkor több időt tölt együtt a szűkebb és a tágabb család is a szabadságok miatt. Sokszor kis helyen, apró lakásokban, és ez alkalom arra, hogy a konfliktusok kiéleződjenek. A családokat anyagilag is nagyon megterheli a karácsony, a szilveszter. Ráadásul mindenki elfárad az év végére - a magyar ember keveset pihen, a szabadságát is széttördelve tölti, nem tud feltöltődni. Mindezek együtt a családban, a párkapcsolatokban rengeteg konfliktust eredményeznek. Odáig fokozódhat a feszültség, hogy az egyik fél, vagy mindkettő úgy gondolja, ez így nem mehet tovább, és elkezdenek keresgélni, hogyan tudnának elválni. Nyáron nagyon csendes időszak van, mondja Edit. Ez látszik a párkapcsolati terápiák számán is. Jó idő van, aki teheti, pihen, utazgat. Ahogy beköszönt az ősz, onnantól megtelnek a rendelők. Csak a karácsonyi időszakban mindennap több telefon és e-mail érkezett hozzá, annyi, mint máskor hetente, havonta. És hogy mit tesz ilyenkor a terapeuta? Először is megkérdezi, hogy hirtelen jött, akut problémáról van-e szó, vagy régóta fennálló dologról. Legtöbbször az a válasz, hogy régóta gond van, csak most lett tele a pohár. Hogyan állítsuk a karácsonyfát a talpba? Hogyan ünnepeljük a karácsonyt? - ilyen apróságokon rengetegen összevesznek. A gyerekek is otthon vannak, (hallják a vitákat és ők is lehetnek vita forrásai). Egy már meglevő párkapcsolati konfliktusra ezek teszik fel a koronát - mintha koncentrálódna az ünnep összes stresszforrása.

Szentgyörgyi Edit párkapcsolati és szexuálterapeuta

VAN VISSZAÚT?

- Van, hogy úgy érkezik egy pár, hogy szeretné helyrehozni a kapcsolatát. Ha jók az alapok, mert valamikor nagy volt az elfogadás, a bizalom, a szeretet a két ember között, akkor szinte bárhonnan van visszaút. Ha az egyik fél már nem motivált, mert mondjuk döntött, és van már egy megkezdett viszonya, vagy érzelmileg már kívül van a kapcsolaton, sokkal nehezebb a helyzet. De még ilyenkor sem kizárt a visszarendeződés, megmenthető a házasság. Nagyobb gond akkor van, ha az egyik fél teljesen elzárkózik. Van, aki még ilyenkor is vállalkozik arra, hogy elmenjen a szakemberhez, mert tiszteli a társát: méltó, rendezett lezárást szeretne. Megbeszélik a sérelmeket, azt, hogy hol csúszhatott félre a kapcsolatuk és miért. Jellemző ugyanis, hogy a pár tagjai félrekommunikálnak. Az egyik fél mond valamit, a másik valami teljesen mást hall meg belőle. Ezeket a terapeutával együtt megpróbálják összehangolni, és ha a sérelmek feltárulkoznak, arra is van példa, hogy a házastársak mégis együtt maradnak. Vannak tehát sikertörténetek.

KI KÉR SEGÍTSÉGET?

Szentgyörgyi Edit tapasztalata szerint az sem mindegy, ki kezdeményezi, hogy szakembert keressenek fel, a nő vagy a férfi. Ha már párterapeutához fordul a házaspár, meghatározó, hogy ki keresi a segítséget. Ha a férfi, akkor sokkal magasabb a siker aránya. Több az olyan eset, ahol a nő kezdeményez, de a férfiak ilyenkor nem annyira elkötelezettek. Egy részük nem is hisz abban, hogy segítség kell, és abban sem, hogy érdemes szakemberhez fordulni. Elgondolkodtató: ha párkapcsolati probléma van, a férfiak nem a válásra gondolnak először. Inkább viszonyt kezdeményeznek, vagy sokáig tűrnek. A nők az utóbbit sokszor észreveszik, de nem foglalkoznak vele. Utána viszont jellemzően sértettek, ha a férfi egy idő után külső kapcsolatban talál vigaszt.

VASI SZÁMOK

A KSH adatai szerint 2015-ben 1083 házasságkötésre 521 válás jutott megyénkben. Tavaly 691 új bontóper indult, a Körmendi és a Sárvári Járásbíróságon is a január döntött csúcsot, a kőszegire augusztusban egy sem, szeptemberben viszont mindjárt 12 bontóper érkezett. A Szombathelyi Járásbíróságra a késő őszi, téli időszakban adták be a legtöbb bontóperi keresetlevelet, a november vezet 39-cel.

Vasban az elvált férjek több mint felének 40 és 49 éves kora között szűnt meg a házassága, nem feltétlenül az ő kezdeményezésükre. A nők közül a harmincasok és a negyvenesek ugyanolyan arányban szerepelnek. Harminc alatt és ötven felett kevesen szánták rá magukat a drasztikus lépésre. A hatvanasok a legritkább esetben döntöttek úgy, hogy nem folytatják közösen az életüket. A házasságok időtartamát nézve azt gondolnánk, aki már húsz évet lehúzott a párja mellett, az tovább is bírja. Nos, a statisztika mást mutat: a válások több mint harmada Vasban húszévnyi együttlét után történt.