Munkaerőpiaci nyitás - Nyugaton a helyzet változik

Nyugat-Európa valóságos áradatra számít keletről, több millió ember kelhet útra a jobb élet reményében.

Amint arról az osztrák Kurier beszámolt, már az év első napjaiban óriási volt a tömeg a Wien-Erdberg buszpályaudvaron. Ide érkeznek és innen indulnak a hamburgi, londoni, bukaresti és szófiai járatok is. Német szót nemigen hallani az állomáson.

Romániában a hivatalos adatok szerint 7,3 százalékos a munkanélküliség. Az ország teljes népessége 21,3 millió fő. Az átlagkereset jó negyven százalékkal marad el még a magyartól is.

Még rosszabb a helyzet a 7,3 milliós lakosú Bulgáriában, ahol az átlagkereset durván fele a magyarnak, tizede a németnek. A munkanélküliség 12,9 százalékos.

A dolgozni akaró, de saját országuk munkát nem találók száma a két országban összesen egymillió fő körül van. Európa gazdagabbik fele, és a kint dolgozó magyarok is most amiatt aggódnak, hogy az olcsó kelet-európai munkaerő lenyomja a béreket, minden elvállalnak a számukra igen magas nyugati minimálbérekért. Németország, Ausztria, illetve a skandináv államok nem alkalmaznak havi szinten meghatározott minimálbért, órabérek vannak rögzítve ágazatonként. A legmagasabb minimálbért Luxemburgban adják, bruttó 1900 eurót, de a brit, ír, holland, belga vagy francia legkisebb keresetek is bruttó 1200-1500 euró közt vannak.

Mozgásban - a huszonnyolc tagúra bővített Európai Unió az új népvándorlás korát hozta el <br> Fotó: Kiss Teodóra

Társadalmi konfliktusok is lehetnek. A bajor konzervatív párt, a CSU problémásnak látja „szegénységmenekültek” sokaságát, pályaudvarokon metrón kéregető asszonyokról és gyerekekről beszélnek. A CSU szerint a legszegényebb EU-tagállamok azért kapják az uniós pénzeket a szociális rendszerük és a elsősorban a cigányság helyzetének javítására, hogy otthon oldják meg a problémáikat. Vagyis: maradjanak szépen a fenekükön.

Az tény, hogy amelyik munkavállaló el tudja intézni, a családját is magával viszi. A német szociális ellátások értelemszerűen vonzóbbak az otthoniaknál.

Egy roham már lezajlott, a lengyelek számára a magyarokkal egyidőben, 2011-ben nyílt meg a kinti munkaerőpiac. Németország lakossága az elmúlt három évben egymillióval nőtt. Lengyelországból vándoroltak be a legtöbben, és egyre növekszik dél-európaiak száma is.

És akkor még nem beszéltünk a moldávokról, akik miatt az EU erősen kritizálja a Romániát, mivel az tömegesen ad a szomszédos Moldovában (amely nem EU-tag) élőknek állampolgárságot.