Országzászlót és világháborús emléktáblát avattak Csákánydoroszlóban

„Tiszta szívem szomorú; Mért kell ez a háború; Mért nem élünk csendesen; Békében, szégyentelen" - csákánydoroszlói gyerekek énekeltek az első világégés helyi áldozatainak emlékére a táblaavatón. Felújították; a templom falán emlékezteti a helyieket, kik lettek hősök felmenőik közül száz évvel ezelőtt. Az avatón a Kormorán Kenu Közhasznú Egyesület elnöke, Bálint László emlékeztetett: sikeres pályázatból volt pénzük a tábla felújítására, amit Horváth József kőfaragó végzett el.

- Már senki nem él a bakák közül, de sok történetet ismerünk, amiket átadunk, a lánc nem szakad meg - hangsúlyozta V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője. Úgy fogalmazott, hogy kötelességünk a múlt szilánkjaiból felépíteni az emlékezést. Arra szólította fel az összegyűlteket, hogy olvassák fel a felsorolt neveket, gondoljanak bele, hogy hús-vér emberek voltak ők is, mint mi. Idézzék fel személyüket.

V. Németh Zsolt mellett a megyei közgyűlés és a házigazda egyesület képviselői is megkoszorúzták a táblát. Ott volt az emlékezők között dr. Balla Tibor alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutató osztályának vezetője.

Az emléktáblát és aztán a település országzászlóját is tábori lelkészek áldották meg a szombati ünnepségen.

A templomtól pár méterre, a Nepomuki Szent János plébánia kertjébe került a zászló. Éppen az út mellett magasodik a zászlórúd, katonák húzták fel rá a megáldott lobogót. Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke idézte fel az országzászló-mozgalom történetét. Azt, hogy 1928. augusztus 20-án, a budapesti Szabadság téren állították fel az elsőt. Kicsit magasabbra tört, mint a csákánydoroszlói, hiszen 18 méteres volt. Néhány éven belül, 1934-re már száz magyarországi településen volt országzászló, aztán ezer lett a második világháború végére. 1945 és 1990 között nem állítottak zászlóhelyeket, a rendszerváltozás után viszont ismét. Most Vas megyében húsz település büszkélkedhet országzászlóval. Az elnök kiemelte, hogy Csákánydoroszlóban hatvan család gondolta úgy, hogy szükség van a zászlóra, ők adták össze a szükséges pénzt - köszönetet mondott nekik Majthényi László. Ki-emelte, hogy jelkép a zászló: az összetartozásé, a közösségeké. Személyessé tette a kétszeres avatót Kálinger Roland tábori lelkész előadása a katonai lelkészek napjainkban végzett feladatairól.