Hírek

2016.10.28. 21:15

Ötből négy magyar megszüntetné az óraátállítást

Körkép - Vasárnap hajnalban vissza kell tekerni az órákat. Egy felmérés szerint senki nem szereti az óraátállítást.

Budai Dávid

A magyarok nyolcvan százaléka jelenlegi formájában eltörölné az óraátállítást - derült ki az egyik legnagyobb szállásokkal foglalkozó portál felméréséből. Hatezer embert kérdeztek meg és túlnyomó többségük egyáltalán nem repes az örömtől, hogy évente kétszer át kell állítania az óráját. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, és így a greenwichi középidőhöz nem egy, hanem két órát adna. Magyarország a greenwichi időhöz képest jelenleg egy órával van elcsúszva, vagyis amikor Londonban 11 óra van, nálunk már délre harangoznak, Bukarestben pedig már szedik le az asztalt ebéd után, hiszen ott már 13 óra van. Az időzónaváltást támogató közösség azt szeretné, ha ehhez, a Kelet-európai időhöz igazodnánk.

Mitre Zoltán, a Gothard Csillagászati Egyesület titkára a szombathelyi Fő tér napórájánál   Fotó: Szendi Péter

Éppen ezt akarja egyébként most a Jobbik is, igaz nem először, hiszen a javaslat a párt 2014-es választási
programjában is szerepelt. Álláspontjuk szerint Magyarországon lényegesen kedvezőtlenebbek az óraátállítás hatásai, mint a nyugatabbra fekvő tagállamokban. Ezzel szemben a nyári időszámítás végleges alkalmazásának számos előnye lenne, míg az óraátállítással nyert energia-megtakarítás jelentéktelen tétel.

Máshogy látja a MAVIR ZRt. Mint ahogyan október 25-én közzétett nyilatkozatukban írják, az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20-a és szeptember 22-e - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni. A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 ezer MWh, ami 30-40 ezer háztartás, azaz úgy nagyjából Szombathely éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül 6 milliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. Ráadásul, mint írják, az Európai Unió kimutatásai alapján az energia-megtakarítás mellett több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.

Halmai Dóra a kedvünkért a rábapatyi hatalmas órához is fölmászott, hogy figyelmeztessen: tekerni kell!   Fotó: Unger Tamás

Kétségtelen azonban, hogy időről időre felmerül a kérdés, hogy a téli és nyári időszámítás közötti váltogatás szükséges-e: az óraátállítás megviseli szervezetünket, a bioritmusunkat, statisztikák szerint a balesetek száma is megnövekszik ilyenkor, a már említett kritikusai szerint sok energia-megtakarítást sem jelent. Törökország például idén ősztől már eltörli a téli időszámítást, így ott nem kell órát állítani a hétvégén.

Nálunk azonban még igen, bár sokak számára az sem egyértelmű, hogy előre vagy hátra kell-e tekerni az órát, ezért most ezt is elmondjuk. Idén október 30-án, vasárnap éjjel három órakor kell visszaállítani az órákat kettő órára, vagyis elkezdődik a téli időszámítás, ezzel pedig visszaállunk az eredeti időszámításra.

Azonban az óraátállítás nem volt mindig ilyen egyszerű . Az 19. század végéig időzónák nem léteztek, sőt minden településnek a nap járása szerinti helyi időszámítása volt - meséli Mitre Zoltán, a Gothard Csillagászati Egyesület titkára. Az idő mérése szinte a csillagászattal egy-idős, a napórákkal a nap járása szerinti helyi időt tudjuk meghatározni ott, ahol éppen állunk. Debrecenben például húsz perccel előbb delel a nap, mint Szombathelyen.

A 19. század vége előtt, aki utazott, annak még Magyarországon belül is minden városban folyamatosan át kellett néhány percet állítania az óráját, hogy az a helyben használatos időszámítás szerint járjon. A bonyodalmat megszüntető egységes időzónák kialakítását a vasúti közlekedés elterjedése kényszerítette ki a 19. század vége felé. Az első javaslat a kanadai Pacific-vasút főmérnökétől ered 1876-ból, ugyanis a vasúti menetrendben zavart okozott minden város helyi idejében jelezni a vonat indulási és érkezési időpontját. A tudósok e gondolat mentén jutottak el oda, hogy érdemes a Földet felosztani 24 időzónára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!