Rába-fórum: együtt a folyóért

Mint arról már beszámoltunk, a szentgotthárdi önkormányzat, a Pronas Civil Egyesület és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület rendezte meg A Rába szennyezése osztrák szemszögből elnevezésű Rába-fórumot a Hotel Lipában. Az esemény elsődleges célja az információ- és véleménycsere volt az eddig megtett, a jelenleg folyamatban levő, és a jövőt érintő intézkedésekről.

Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere nyitotta meg a programot, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és V. Németh Zsolt, Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselője, Vasvár első embere is üdvözölte a mintegy hetven meghívott vendéget és érdeklődőt. Számos hazai és osztrák vízügyi szakember, politikus, környezetvédő és civil szervezet vett részt, ott volt Bebes István országgyűlési képviselő, Körmend polgármestere és Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója is.

A fórumot Woki Zoltán, a Pronas korábbi elnöke moderálta, aki a rendezvény egyik ötletgazdája is volt. Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja ismertette, hogy hosszú évek óta gondot okoz a Rába szennyezése, habzása, amely 2006-tól, illetve 2007-től erőteljes lakossági tiltakozáshoz vezetett, és ez a probléma mind Ausztriában, mind Magyarországon nagy nyilvánosságot kapott. A Pronas idővel a konfrontatív helyett a kooperatív stratégiára váltott, felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és az ipari létesítmények vezetőivel. Rendszeres megfigyeléseit, tapasztalatait megoldási javaslatok formájában dolgozta ki. Az utóbbi két-három évben az ígérgetések helyett végre több osztrák intézkedés is történt, és ezek hatására a helyzet ma már lényegesen kedvezőbb. A meghívott előadók osztrák szemszögből vázolták fel a - csaknem egy évtizede fennálló - környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Mint arról már beszámoltunk, a szentgotthárdi önkormányzat, a Pronas Civil Egyesület és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület rendezte meg A Rába szennyezése osztrák szemszögből elnevezésű Rába-fórumot a Hotel Lipában. Az esemény elsődleges célja az információ- és véleménycsere volt az eddig megtett, a jelenleg folyamatban levő, és a jövőt érintő intézkedésekről.

Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere nyitotta meg a programot, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és V. Németh Zsolt, Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselője, Vasvár első embere is üdvözölte a mintegy hetven meghívott vendéget és érdeklődőt. Számos hazai és osztrák vízügyi szakember, politikus, környezetvédő és civil szervezet vett részt, ott volt Bebes István országgyűlési képviselő, Körmend polgármestere és Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója is.

A fórumot Woki Zoltán, a Pronas korábbi elnöke moderálta, aki a rendezvény egyik ötletgazdája is volt. Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja ismertette, hogy hosszú évek óta gondot okoz a Rába szennyezése, habzása, amely 2006-tól, illetve 2007-től erőteljes lakossági tiltakozáshoz vezetett, és ez a probléma mind Ausztriában, mind Magyarországon nagy nyilvánosságot kapott. A Pronas idővel a konfrontatív helyett a kooperatív stratégiára váltott, felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és az ipari létesítmények vezetőivel. Rendszeres megfigyeléseit, tapasztalatait megoldási javaslatok formájában dolgozta ki. Az utóbbi két-három évben az ígérgetések helyett végre több osztrák intézkedés is történt, és ezek hatására a helyzet ma már lényegesen kedvezőbb. A meghívott előadók osztrák szemszögből vázolták fel a - csaknem egy évtizede fennálló - környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere nyitotta meg a programot, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és V. Németh Zsolt, Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselője, Vasvár első embere is üdvözölte a mintegy hetven meghívott vendéget és érdeklődőt. Számos hazai és osztrák vízügyi szakember, politikus, környezetvédő és civil szervezet vett részt, ott volt Bebes István országgyűlési képviselő, Körmend polgármestere és Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója is.

A fórumot Woki Zoltán, a Pronas korábbi elnöke moderálta, aki a rendezvény egyik ötletgazdája is volt. Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja ismertette, hogy hosszú évek óta gondot okoz a Rába szennyezése, habzása, amely 2006-tól, illetve 2007-től erőteljes lakossági tiltakozáshoz vezetett, és ez a probléma mind Ausztriában, mind Magyarországon nagy nyilvánosságot kapott. A Pronas idővel a konfrontatív helyett a kooperatív stratégiára váltott, felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és az ipari létesítmények vezetőivel. Rendszeres megfigyeléseit, tapasztalatait megoldási javaslatok formájában dolgozta ki. Az utóbbi két-három évben az ígérgetések helyett végre több osztrák intézkedés is történt, és ezek hatására a helyzet ma már lényegesen kedvezőbb. A meghívott előadók osztrák szemszögből vázolták fel a - csaknem egy évtizede fennálló - környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere nyitotta meg a programot, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és V. Németh Zsolt, Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselője, Vasvár első embere is üdvözölte a mintegy hetven meghívott vendéget és érdeklődőt. Számos hazai és osztrák vízügyi szakember, politikus, környezetvédő és civil szervezet vett részt, ott volt Bebes István országgyűlési képviselő, Körmend polgármestere és Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója is.

A fórumot Woki Zoltán, a Pronas korábbi elnöke moderálta, aki a rendezvény egyik ötletgazdája is volt. Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja ismertette, hogy hosszú évek óta gondot okoz a Rába szennyezése, habzása, amely 2006-tól, illetve 2007-től erőteljes lakossági tiltakozáshoz vezetett, és ez a probléma mind Ausztriában, mind Magyarországon nagy nyilvánosságot kapott. A Pronas idővel a konfrontatív helyett a kooperatív stratégiára váltott, felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és az ipari létesítmények vezetőivel. Rendszeres megfigyeléseit, tapasztalatait megoldási javaslatok formájában dolgozta ki. Az utóbbi két-három évben az ígérgetések helyett végre több osztrák intézkedés is történt, és ezek hatására a helyzet ma már lényegesen kedvezőbb. A meghívott előadók osztrák szemszögből vázolták fel a - csaknem egy évtizede fennálló - környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

A fórumot Woki Zoltán, a Pronas korábbi elnöke moderálta, aki a rendezvény egyik ötletgazdája is volt. Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja ismertette, hogy hosszú évek óta gondot okoz a Rába szennyezése, habzása, amely 2006-tól, illetve 2007-től erőteljes lakossági tiltakozáshoz vezetett, és ez a probléma mind Ausztriában, mind Magyarországon nagy nyilvánosságot kapott. A Pronas idővel a konfrontatív helyett a kooperatív stratégiára váltott, felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és az ipari létesítmények vezetőivel. Rendszeres megfigyeléseit, tapasztalatait megoldási javaslatok formájában dolgozta ki. Az utóbbi két-három évben az ígérgetések helyett végre több osztrák intézkedés is történt, és ezek hatására a helyzet ma már lényegesen kedvezőbb. A meghívott előadók osztrák szemszögből vázolták fel a - csaknem egy évtizede fennálló - környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

A fórumot Woki Zoltán, a Pronas korábbi elnöke moderálta, aki a rendezvény egyik ötletgazdája is volt. Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja ismertette, hogy hosszú évek óta gondot okoz a Rába szennyezése, habzása, amely 2006-tól, illetve 2007-től erőteljes lakossági tiltakozáshoz vezetett, és ez a probléma mind Ausztriában, mind Magyarországon nagy nyilvánosságot kapott. A Pronas idővel a konfrontatív helyett a kooperatív stratégiára váltott, felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal és az ipari létesítmények vezetőivel. Rendszeres megfigyeléseit, tapasztalatait megoldási javaslatok formájában dolgozta ki. Az utóbbi két-három évben az ígérgetések helyett végre több osztrák intézkedés is történt, és ezek hatására a helyzet ma már lényegesen kedvezőbb. A meghívott előadók osztrák szemszögből vázolták fel a - csaknem egy évtizede fennálló - környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője elmondta, hogy a fórumot fontos mérföldkőnek tekinti. Jelentős beruházásokat vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok nyújtottak támogatást. Ausztria eddig hatmillió eurót fordított a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra, és további három és fél millió euró áll rendelkezésre.

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .

Dr. Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-as Rába Survey közös akció eredményei alapján azt feltételezte, hogy a folyó időn- kénti habzását a természetes és antropogén (embertől származó) tényezők együtt okozhatják. Johann Wiedner és Gerhard Spatzierer, a Stájer és Burgenlandi Tartományi Hivatalok vízgazdálkodási osztályvezetői a tartományi szintű intézkedésekről számoltak be. Dieter Knoppek, a Boxmark cég környezetvédelmi vezetője elmondta, hogy a feldbachi üzemükben 2009 végén átadtak egy úgynevezett tercier szűrőberendezést, és már korábban 90 százalékkal csökkentették a naftalin-diszulfonát-kibocsátást. Hangsúlyozta, nem ez az anyag okozza a habzást . Ismertette, hogy a cég jennersdorfi üzemében a gazdasági válság miatt alig folyik termelés, ha ez változna, ott is megépítik a kiegészítő tisztítóberendezést. Andreas Kindermann, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezetője közölte: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik. Hozzászólásokra, vitás kérdések tisztázására is sor került. Összegzésében Wilfried Schimon kifejtette, a fórummal megteremtettük a kommunikáció alapjait a hatóságok, ipari üzemek, állampolgárok, környezetvédők és civilek között .