Rekordot döntött az 56-os zászló

A rekordméretű lobogó elkészítéséhez az kellett, hogy a zászló anyagát minél többen adják össze. A textileket azonban egymáshoz is kellett varrni, majd az elkészült anyagot kifeszíteni. Erre helyben, az úgynevezett Verebély birtokon nyílt lehetőségük a résztvevőknek. De a sikerhez összefogásra, három napra és harmonikus összmunkára, együttműködésre volt szükség. Az eredményt madártávlati drónfotó is rögzítette. A rendezvény lebonyolításában a székesfehérvári HírBeleBumm Szociális Szövetkezet tagjai voltak a mákfaiak segítségére. Velük már többéves munkakapcsolata van az egyesületnek.

A múlt hét közepén kezdődött kitartó esőzés sem vette kedvüket a mákfaiaknak, a tervezettek szerint alakították a programokat és készült összefogással az ország legnagyobb lyukas zászlaja. A lobogóhoz folyamatosan érkeztek az anyagok, ruhadarabok. Több környékbeli településről, de még Győrből és Székesfehérvárról is.

- Volt, aki a gyermekkori lepedőjét hozta el, volt, aki utánpótláskori sportmezével járult hozzá a zászló elkészítéséhez. A varrásban három napon át mintegy száz diák vett részt Körmendről, Gersekarátról és Zalaegerszegről - mondta el Kiss Lajos az egyesület alelnöke.

A 340 négyzetméteres trikolórból a falubeli Csutora Színház tagjai és a gyerekek vágták ki a címert a Verebélyi-tisztáson a múlt szombaton (Fotó: Pogács Mónika)

A zászlókészítésen kívül történelmi programokat tartottak a fiataloknak a Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület szakembereivel közösen. Filmvetítés, előadás, vetélkedő, kézműves foglalkozások sorakoztak a kínálatban.

Koncerteket is tartottak, telt ház előtt. Fellépett a Kákics zenekar és a Tarisznyások együttes is. Énekelt versekkel, népzenével szórakoztatták az érdeklődőket.

A zászló végül múlt szombatra készült el Tőke Melinda irányításával, aki a foltvarrás módszerével dolgozott és tanította ezt meg a diákoknak is. Az elkészült lobogót a helyiek segítségével bontották ki. A 340 négyzetméteres trikolórból a mákfai Csutora Színház tagjai és kisgyermekek vágták ki a címert a Verebélyi-tisztáson.

- Felemelő volt a pillanat, miközben a Kákics zenekar a Hazám, hazám, édes hazám... kezdetű dalt játszotta. Közös munka volt, mindenki munkája, ruhadarabja belekerült, aki részese volt az eseménynek, aki segített a ruhagyűjtésben - mondta az alelnök.

Az esemény fővédnöke V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő volt. A programot Tóth Balázs, Vasvár polgármestere nyitotta meg.

- Az eseményekről, a zászlókészítésről egy rövid film is készült, amelyet rövidesen megismerhet a nagyközönség - beszélt Kiss Lajos a folytatásról is.

Így festett az ország legnagyobb ünnepi zászlaja kiterítve

A Nagymákfáért Egyesület alelnöke a zászlókészítésről szóló beszámoló mellett azt is hangsúlyozta: gazdag programot állítottak össze azoknak az iskoláknak, melyek tanulói osztálykirándulások keretében érkeztek a településrészre. 56 -os filmeket vetítettek nekik, történelmi disputát tartottak együtt, a Kákics zenekar az alkalomra készített műsorát mutatta be az osztályoknak. A diákok szemtanúk visszaemlékezéseit is meghallgathatták. Cey-Bert Róbert Gyula Corvin-közi emlékeiről mesélt. A térséghez kötődő dr. Seregi János képvetítéssel egybekötött visszaemlékezést tartott. Az előadó 40 évvel ezelőtt volt Vasváron állatorvos, az 1956-os eseményeket pedig Budapesten, 13 és fél évesen élte át. Beszélt a ledöntött Sztálin-szoborról és érdekességként elmondta, hogy tanúja volt, amint Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész megszerezte Sztálin egyik kezét, amelyet haláláig kertjében őrzött. Ez ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Majd a helyi Gerencsér József szólt arról, hogy ő helyben miként látta az eseményeket. A nagymákfai Vincze György Honvágy című filmje is ekkor debütált a közönség előtt.