Vasi virágkertek - Rododendronok, védett fák, virágok

Megannyi ritka növény megőrzői, amelyek olyan érdekességeknek adnak otthont, mint a kínai aranyfenyő és a négyszáz éves kocsányos tölgyek? Kalandozzon el velünk a megye csodálatos arborétumaiba!

Önnek megfordult már a fejében a gondolat, hogy egy arborétumban csatangolva kapcsolódjon ki? Sokak biztosan rávágják, hogy ezek unalmas helyek, és nekik valami izgalmasabbra van szükségük. Bár kétségtelen, hogy az arborétumok roppant nyugodt szegletei rohanó világunknak, így tökéletes helyek a relaxációra, azonban, ha hiszi, ha nem, megannyi különlegességet is tartogatnak! Ugyanis ezek a jókora, gyakran messzire visszanyúló történelemmel büszkélkedő „kertek” telis-tele vannak a növényvilág csodáival – hatalmas fákkal, terebélyes cserjékkel és apró, de annál ékesebb virágokkal.

A rutinos vasi jól tudja, hogy a megyében sok arborétum található – de cikkünk még nekik is jócskán fog tartogatni újdonságokat, ugyanis alaposan kitárjuk benne ezeknek az idilli helyeknek a természeti értékekkel telezsúfolt kincseskamráját!

KÁMONI ARBORÉTUM, SZOMBATHELY

Kétség sem férhet ahhoz, hogy a Kámoni Arborétum ma Magyarország legszebb gyűjteményes kertje. Hogy mire fel merünk ilyen bátor kijelentést tenni? Gondoljunk csak a szombathelyi tavaszt igazán megszépítő szőnyegvirágzásra, amikor is az óriási telepekben kinyíló tőzikék, hóvirágok, krókuszok és csillagvirágok nem csupán az arborétumot, de a benne kalandozók lelkét is megtöltik színekkel. Ha valahol, hát itt igazán közvetlen módon követheti nyomon a tavasz csodáját, vagyis ahogy a zord tél után hirtelen felébred a természet!

Talán még a szőnyegvirágzásnál is szemet gyönyörködtetőbb látványt nyújt a rododendron virágzása. Ebbe a Távol-Keletről származó növénybe nem nehéz belebotlani a Kámoni Arborétumban: az ottani, országos hírű állomány háromszáz fajból és háromezer növényből áll – ráadásul ezeknek a fenséges növényeknek még saját tavuk is van. A sor ezzel azonban még közel sem ér véget, ugyanis az arborétum több mint száz fajtát számláló magnólia- és hasonlóan gazdag juharfagyűjteménnyel büszkélkedhet. De a különlegességek kedvelői örömüket lelhetik a törpe örökzöldek és a hazai nemesítők gyűjteményeinek, valamint a tóban visszatükröződő, úgynevezett dendrokolor sziklakert csodálásában. Ezek a „természetes attrakciók” egyedülállóak magyarhonban. Aki a napokban szeretne kilátogatni a parkba, főleg a hortenziákat keresse, ugyanis jelenleg ezeknek van aktualitásuk.

Bár a kertben összesen 5,4 km hosszúságú tömörített, kavicsos, illetve döngölt sétaút van, de azok sem fognak ott eltévedni, akik kevésbé otthonosan mozognak a zöldben. Erre garancia, hogy az arborétumban tíz látványos, könnyedén értelmezhető ismeretterjesztő tábla van, amelyek bevezetnek az ottani növények és az erdészeti kutatások sokszínű világába. Ekkora túrát persze nem sokan szeretnének egy szusszal letudni, de a Kámoni Arborétumban a megpihenni vágyók sorsa sem reménytelen, ugyanis sok padot helyeztek ki, a tavak környékén pedig még asztalokat is tettek. El tudna képzelni ennél idillibb környezetet az olvasásra, piknikezésre, esetleg dolgozásra?

JELI VARÁZSKERT ARBORÉTUM, KÁM

A rododendron, vagy másik nevén havasszépe nevét olvasván könnyen lehet, hogy sok növénykedvelőnek másik vasi arborétum neve is az eszébe jutott. A Jeli Varázskert Arborétum életének legszebb és leghíresebb eseménye a rododendron késő tavaszi, kora nyári virágzása. Amikor az Európa-szerte ismert csoda elkezdődik, fokozatosan szinte az egész kert virágba borul - mivel a havasszépe nem csupán színes, hanem illatos is, ezért azok, akik ott vannak a grandiózus virágzáskor, kétségkívül úgy érezhetik magukat, mintha mesevilágba csöppentek volna.

Bármilyen csodálatos arcát mutatja most a kert, a múltja meglehetősen zord. Az arborétum kalandos sorsa a megálmodó virágos Ambrózy gróf 1933-as szomorú halála utáni zavaros időkben veszélyes fordulatot vett. A második világháború során és utána a kert növényeit szinte teljesen magára hagyták és elhanyagolták, a tündérkert ezután lassú, szomorú haldoklásba kezdett... Azonban 1953-ban egy fordulat meghozta a reményt az arborétum számára: a kertet védetté nyilvánították, és a növények gondozását Ambrózy gróféhoz hasonló lelkiismeretességgel folytatták. Ez a lépés sorsdöntő volt: addigra a hagyatékból mindössze 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta maradt. A hatvanas években még tovább javult a helyzet: kezdetét vette egy olyan erdészeti rekonstrukció, amelynek segítségével az egész arborétum újjászülethetett.

Ennek köszönhetően a kertben barangoló megcsodálhatja Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus, illetve természetesen hazánk növényvilágát is - és ez a sokrétű növényvilág egyre és egyre tovább bővül. A kikapcsolódni vágyókat ebben a kertben is segítik útbaigazító táblák, padok és esőházak is.

SÁRVÁRI ARBORÉTUM, SÁRVÁR

Sárvár egyik ékköve a Nádasdy-vár szomszédságában található meg. A 9,2 hektáros arborétum országos jelentőségű védett természeti terület. A takaros kert, amelyben jelenleg háromszáz fa- és cserjefaj található, két részre osztható. Az egyik az ártéri keményfás ligeterdő maradványa, amely ma a város közepén mutatja meg azt a természet kedvelőinek, hogy milyen is volt ott a növényzet akkor, amikor Sárvár még közel sem volt ekkorra és ilyen népes. Azok a kalandorok, akik csupán az igazán öreg fák csodálásában lelik örömüket, itt jócskán megtalálják a számításaikat: az arborétum ezen részét ugyanis négyszáz éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek uralják. De a hektáros körülölelő, ligeterdős flórába vegyültek még fiatalabb, mezei szil példányok is.

A kert másik része a hagyományos értelemben vett arborétum. Mivel a kétszáz évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki az összkép, itt sincs hiány tekintélyes korú és méretű növényekből. A Sárvári Arborétum ezen részét a mintegy kétszáz éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris uralja. De persze nem csupán a kétszáz éveseké a világ, később is telepítettek ide különleges növényeket, vagyis 100-130 éves liliomfákat, de sokféle rododendron és azáleafaj is élvezi a kivételes minőségű savanyú öntéstalajt.

CHERNEL-KERT ARBORÉTUM, KŐSZEG

Bár a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponttól mindössze száz méterre található arborétum picike, azonban mégis Kőszeg helyi jelentőségű védett természeti területeinek legékesebbje. A készítői magasra tették a lécet: a hangulatos ösvények mentén megannyi növénykülönlegességet pillanthat meg a természetbúvár. A 2,5 hektáros kert ad otthont hazánk egyetlen olyan tanösvényének, ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajainak példányai között sétálhatunk. Kiváltképp érdekesek a fává cseperedett magyalok, a tavasszal tömegesen virágzó kárpáti sáfrányok és már-már magától értetődően a megannyi havasszépe is. De aki a parkban jár, mindenképpen vegye szemügyre a növényállomány legjelentősebb értékeként is emlegetett kínai aranyfenyőt, amelynek hazánkban ez az egyetlen ivar-érett példánya és azt a még Chernel István által ültetett kaukázusi jegenyefenyőt is, amelyen fájdalmas seb éktelenkedik: villámcsapás nyomait őrzi. És még ezeken felül is meglepetést tartogat a Chernel-kert, ahol több mint háromszáz növényfaj található.