Rossz szomszédság török átok – Elkerülhetők a fülemüle-perek

– Általánosságban rögzíthető, hogy az ingatlan használata során a tulajdonos vagy a használó köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy a jogaik gyakorlását veszélyeztetné – mondja elöljáróban dr. Hoós Tibor, a Szombathelyi Törvényszék tanácselnöke. – Gyakran vita forrása a két ingatlant elválasztó közös határvonal (mezsgye) természetbeni helyének megállapítása. Ha nincs meg az egyetértés szakember közös igénybevételével sem, úgy a kijelölést a bíróságtól lehet kérni, de kijavítható az esetlegesen hibás térkép is.

Régi szabályt említ a bíró, amikor azt mondja, hogy a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Célszerű tájékozódni a létesítendő építmény magasságára és a szomszédos épülettől való kötelező távolságára vonatkozó szabályokról, valamint a szomszédos ingatlanra néző nyílászárók kialakíthatóságáról is a zavaró hatás elkerülése érdekében. E téren gyakori vita forrása az állattartó hely és a derítő elhelyezése. Oldalhatáron álló épület eresze a terepcsatlakozás felett legalább két méter magasságban és legfeljebb fél méterre a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját területre való visszavezetésével. Amúgy a csapadékvíz elvezetése, saját területen való elszivárogtatása a szomszédos telkeken és építményekben kárt nem okozhat.

A vasszentmihályi Takács Csabát nemrég elmarasztalták birtokvédelmi eljárásban. Vitája az ellenérdekelt felekkel a bíróságon folytatódik. Fotó: Simon Erzsébet

Országos szabály szerint az ingatlan homlokvonalán, valamint az útról nézve a jobboldalon kell kerítést állítania a tulajdonosnak, hátul pedig fele részben a szomszéddal. Ettől az előírástól – a kialakult szokásoknak megfelelően – helyi szabályozással el lehet térni – hívja fel a figyelmet dr. Hoós Tibor. A kerítés magasságát ugyancsak helyi szabályok rendezhetik, ennek hiányában irányadó, hogy tömör kerítés legfeljebb két és fél méter magasságig építhető. A kerítést a saját területen kell elhelyezni, ettől el lehet térni akkor, ha a szomszéddal közösen létesítik.

Az érdekek összeütközésére adhat okot a szomszéd épülete vagy a határoló kerítés mellé telepíthető növényzet. Erre sincs jelenleg országos szabály – szögezi le a bíró –, de általánosságban rögzíthető, hogy az ilyen növényzet a szomszédos ingatlan használatát nem zavarhatja például a kilátás eltakarásával, árnyékolással, és az épületre ráhajló ágak, benyúló gyökerek révén sem. Szabályozás hiányában elsődleges lehet a szomszéddal való egyeztetés, és vannak szakmai ajánlások is, amiket érdemes betartani. Például másfél méternél alacsonyabb bokrot és sövényt a telekhatártól fél méterre, a szomszédos épülettől két méterre, ennél magasabbat, valamint négy méternél alacsonyabbra növő fát a telekhatártól két méterre, az épülettől három méterre célszerű ültetni. A magasabbra növő fák elhelyezése még nagyobb távolságra ajánlatos.

Az állattartást – ami szintén gyakori konfliktushoz vezet – helyi rendeletek szabályozhatják – folytatja a bíró. A tilosban talált állat mindaddig visszatartható, amíg a gazdája az általa okozott kárt meg nem téríti. Ismeretlen gazda esetén a polgármesteri hivatalban kell bejelentést tenni. Ha a kirepült méhrajt a tulajdonosa két napon belül nem fogja be, bárki birtokba veheti, így az az övé lesz.

Az elviselhetőség határán túl a napi életvitelt zavaró zaj nappal is megvalósíthat birtokháborítást, a kellemetlen szagok áthatása – az adott környezet jellegéhez mérten – ugyancsak kifogásolható – mutat rá a bíró.

A szomszéd földje építési, bontási, karbantartási munkálatok végzésére kártalanítás ellenében használható, de meg kell engedni a belépést gyümölcsök összeszedésére, ágak levágására, állatok befogására is. Az áthullott termény akkor szedhető fel, ha a tulajdonos a betakarítását elmulasztja. Az áthajló ágakat és az átnyúló gyökereket akkor lehet eltávolítani, ha az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

Az egymással szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a tulajdonosokat. Ha a növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélye fenyeget, a tulajdonos követelheti a közös költségen való eltávolítást – teszi hozzá dr. Hoós Tibor.

Birtokvédelem a jegyzőtől

Közútról való megközelíthetőség hiányában a szomszédos ingatlanok átjárás céljára igénybe vehetők, a szolgalmi jog alapítható szerződéssel, megegyezés hiányában az alapítását a bíróságtól lehet kérni, s ugyancsak a bíróság hivatott az elbirtoklása megállapítására is. Fontos tudni még, hogy birtokháborítás esetén egy éven belül a jegyzőtől is lehet kérni birtokvédelmet, aki a tényleges birtokhelyzet alapján dönt. Határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni, ugyanakkor igénybe vehető a bírói út közvetlenül is.