Közönségszavazás! Ki kapja az idei Prima-díjat?

(szavazás a cikk alján!)

JELÖLTEK:

DR. CSEJTEI ANDRÁS onkológus, a Markusovszky kórház osztályvezető főorvosa. Képzettsége fizikus, radiológus, sugárterápiás szakorvos, klinikai onkológus.

Dr. Csejtei András onkológus, osztályvezető főorvos

"1954. január 14-én születtem Debrecenben. 1978-ban summa cum laude minősítéssel szereztem diplomát szülővárosom orvosi egyetemén, majd ugyancsak Debrecenben 1998-ban fizikusi diplomát is szereztem a tudományegyetemen. 1983-ban radiológiából, 1986-ban sugárterápiából, 1998-ban klinikai onkológiából szakvizsgáztam. Angolból és németből van középfokú nyelvvizsgám.

1978-tól 1993-ig Debrecenben az orvosi egyetem Radiológiai Klinikáján dolgoztam adjunktusként. 1993-2000 között a Nyíregyházi Kórház onkológiai osztály főorvosa és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei onkológia felügyelő szakfőorvosa voltam. 2000 március 9-étől vagyok a Markusovszky kórház onkoradiológiai osztály osztályvezető főorvosa. 2001 februárjától a megyei felügyelő szakfőorvosi teendőket is ellátom onkológiai területen. Ösztöndíjasként voltam az alábbi városokban, intézményekben: 1984/85-ben Essen Westdeutsches Tumorzentrum; 1989-ben egy hónapig Berlin-Buch az NDK Akadémiájának Sugárterápiás Intézetében; 1993-ban fél évig Brüsszelben a Jules Bordet Intézetében.

Két tudományos társaságnak vagyok tagja. 2014-ben az „Év orvosa” voltam a Markusovszky kórházban."

DUMOVITS ISTVÁN horvátzsidányi plébános családjában 1717-től ő a kilencedik pap, beleértve az apai és az anyai ágat is.

Dumovits István horvátzsidányi plébános

1940-ben született Peresznyén. Győrben a Kazinczy gimnáziumban érettségizett – az ötvenes évekbeli zaklatások miatt – 22 évesen. A teológiát Győrben végezte, harmincévesen szentelték pappá.

Ő a Magyarországi Horvátok Keresztény Közgyűjteményének megalapítója. Már ministráns kora óta ragaszkodik a népi kultúra hagyományainak kézzel fogható, tárgyiasult eszközeihez. Tudatosan gyűjteni kezdte ezeket a 60-as évektől, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majd egyszer közkinccsé teszi azokat. Ebből a magángyűjteményből jött létre 2010-ben Peresznyén, a közösségnek adományozott szülői házában a Magyarországi Horvátok Keresztény Közgyűjteménye. A Dunántúlon egyedülálló ez a gyűjtemény. Dumovits István a Peruska Mária emlékhely alapítója és őrzője. A vadászok és erdészek június, a rendőrök, tűzoltók, katasztrófa- és rendvédelmisek, határőrök, borászok, pálinka lovagrendek és hagyományőrzők pedig július első vasárnapján tartják itt tábori miséjüket, augusztus első vasárnapján ifjúsági zarándoklat van. A kápolna körül a mesterségek, hivatások védőszentjeinek emlékparkja épül, benne már 32 szobor áll.

Dumovits István az egyház és a horvátajkú nép javát szolgálja egész életével. 1990-ben kezdeményezte a Horvát Katolikus Ifjúság Vallási és Kulturális Egyesülete létrejöttét, ennek azóta is ő az elnöke.

Kitüntetései: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, Horvát Köztársaság tiszti keresztje, Kisebbségekért díj, Honvédelemért Kitüntető cím, Hubertus kereszt (vadászoktól), Pável Ágoston díj.

Kőszeg és Sopron között öt horvát nemzetiségű község található: Kópháza, Peresznye, Ólmod, Und és Horvátzsidány. Az utóbbi három község lelkipásztora negyven éve Dumovits István. Ugyancsak ő a papja a német nemzetiségi településnek, Kiszsidánynak. Az egyházi szertartások és a szentmisék nemzetiségi nyelven zajlanak. Dumovits István plébánosnak hivatása révén megadatott, hogy az emberekkel törődhet. Örömmel szolgál.

DR. GYURÁCZ FERENC (Körmend, 1955. október 11.) magyar kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó.

Dr. Gyurácz Ferenc kritikus, szerkesztő, könyvkiadó

Bükön nőtt fel, Sopronban érettségizett, 1975-1981 között az ELTE BTK magyar-néprajz szakos hallgatója volt. 1978-1979 között betanított lakatos, színpadi díszítő volt. 1981 óta jelennek meg írásai. 1981-1982 között sportpályamunkásként dolgozott. 1983-1986 között a szombathelyi Savaria Múzeumban néprajzkutató, 1985-1989 között a JAK-füzetek szerkesztő-bizottsági tagja. 1987-1999 között az Életünk című irodalmi folyóirat munkatársa, szerkesztője volt. Húsz éve a Vasi Szemle főszerkesztője, tíz éve működteti „Közép-Európa legnagyobb falusi könyvkiadóját” lakóhelyén, Vasszilvágyon. És még egy jelentős évforduló: huszonöt évvel ezelőtt meghatározó szereplője volt a rendszerváltásnak. 1989. március 15-én ő mondta el a szombathelyi Fő téren azt a beszédet, amelyet ma is a rendszerváltás legfontosabb helyi eseményei között tartunk számon.

Vajon ilyennek képzelte a rendszerváltás utáni időket? „Engem a családom is és realista íróim is megóvtak a túlzott optimizmustól, úgyhogy túl nagyot nem csalódtam mindabban, ami elkövetkezett. Bár kétségtelen, ennél azért jobbra számítottam, nem is annyira a politika, hanem inkább úgy mondanám, a mi népünk részéről. Reméltem, hogy több életerő maradt még bennünk, és nem kell a nemzet kihalásától tartani a demokráciában. Azt is reméltem, hogy előbb-utóbb lesz valamilyen jóvátétele a minket tönkretevő trianoni gyalázatnak.”

FÜLE MAGDOLNA ÉS BÁNHEGYI ATTILA, a Szombathelyi Kötélugró Klub vezetői, akik a kilencvenes évek elején indították útjukra a kötélugró lányok első generációját. Az 1997-es világbajnokságon, Sydneyben gyermekkategóriában szerezték meg az első helyet, s azóta több világ- és Európa-bajnokságon is diadalmaskodtak. Legnagyobb sikerüket a 2002-es vb-n érték el, ahol a felnőttek között is nyerni tudtak.

– Még a kőszegi nevelőotthonban dolgoztam, amikor láttam egy tévéfelvételt. Egy amerikai kislány két kötél között ugrált. Feltűnt, hogy a mi neveltjeink és az amerikai utcagyerekek sorsa között sok a hasonlóság. Így aztán nehéz körülmények között élő roma kislányokkal próbáltam meg elindítani az ugrókötelezést. Akkor világbajnoki címről nem is álmodtunk. Aztán átkerültem Szombathelyre, a Frim Jakab iskolába, ott is előkerültek a kötelek. A mostani csoport már csak rendezett körülmények között élő tagokból áll. A gyakorlatok rögzítéséhez szükség van a memóriára, egy szabadon választott programban mindenkinek tudnia kell, hogy ki, mikor, hova megy, kivel cserél, kivel kombinálja a kötelet. Eleinte együtt tanultunk a lányokkal, de ma már nem tudok nekik újat mutatni, inkább a menedzseléssel foglalkozom. A munka oroszlánrészét élettársam, Füle Magdolna vette a vállára – nyilatkozta Bánhegyi Attila.

KÁLOVICS ANIKÓ hosszútávfutó, olimpikon.

Ötévesen úszóként kezdett sportolni. Tizennégy éves korától kezdett atletizálni. Már ekkor korosztálya legjobbjai közé tartozott. 1994-ben a szombathelyi tanárképző csapatába igazolt, 1997-től a Haladás, 2005-től a Cover Sportiva Mapei versenyzője, 2007-től a Zalaegerszegi AC-hez szerződött a kiváló hosszútávfutó, aki mindvégig Szombathelyen edzve érte el nemzetközi és hazai sikereit – a legtöbbet utcai versenyeken –, többször magyar rekordot is döntött.

Anikó négyszeres olimpikon (2000, 2004, 2008, 2012). Az első három ötkarikás játékán 10 ezer méteren szerepelt, 2012-ben maratonon. Ezenkívül mezei Európa-bajnoki bronzérmes (2003-ban), 20 kilométeres világbajnokságon pedig 11. volt (2006-ban). Országos csúcstartó 10 ezer méteren, illetve a legjobb magyar eredménnyel rendelkezik 15 kilométeren, 20 kilométeren, félmaratonon és maratonon is. 1995-ben „Kiváló ifjúsági sportoló” volt, 2008-ban „Az év magyar atlétája” lett. Kálovics Anikó kisfia születése után visszatért a versenyzéshez – most a Kaposvári AC színeiben a maratoni távon próbál meg kvalifikációt szerezni a riói olimpiára. Neki ez már az ötödik lenne.

DANCSÓ "KICSI" ZOLTÁN (1978. április 16.) kick-box versenyző és edző.

Magáról tömören ezt közölte: „Edzőm Koszogovits Mihály. 2002-ben testnevelés szakon diplomáztam Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Súlycsoportjaim: -79 kg, -84 kg. Övfokozatom: VI. dan. 1984-től foglalkozom a kick-box sporttal. 2001 szeptemberétől a Controll SE szakosztályvezetője és a felnőtt kick-box csoport edzője, a Magyar Kick-Box Szakszövetség elnökségi tagja, hatszoros világbajnok, ötszörös Európa-bajnok vagyok”.

Az Év Sportolója kitüntető címet 2011-ben a tornász Berki Krisztiánnal megosztva ítélte neki oda a Nemzeti Sportszövetség.

Dancsó Zoltán kilencszer volt profi világbajnok. Utoljára 2010-ben védte meg profi light-contact világbajnoki címét Szombathelyen, az elsőt 2000-ben szerezte Varsóban.

– Az én sportolói pályafutásom lassan a végéhez közeledik – nyilatkozta lapunknak. – A küzdősportokban általában harmincéves kor körül abbahagyják a versenyzést a sportolók. Én hamarosan 38 éves leszek, de tavaly azért sikerült még Eb-n bronzérmet szereznem, az idén magyar bajnok voltam. Nagyon nagy örömet okoznak a tanítványaim. 2005 óta foglalkozom fiatalokkal, s már minden korosztályban voltak magyar bajnokok közülük, nemzetközi versenyeket is nyertek.

NAGYNÉ ERŐSS ROZÁLIA majdnem három évtizede segíti diákjait édes anyanyelvünk szépségének, a magyar és világirodalom lélekemelő világának megismerésében. Korábban a kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskolában dolgozott, jelenleg a szombathelyi Bolyai Gyakorló Gimnáziumban dolgozik pedagógusként. Kezdetektől foglalkozott tanulói színjátszó csoportok, verskörök istápolásával, iskolaújságok szerkesztésével, diákújságírók támogatásával. Szakvezető tanárként sok hallgatót segített tanítási gyakorlatában.

Megyénkben először az ő rendezésében, tanártársai közreműködésével mutatták be A dzsungel könyvét. A Kőszegi Várszínházban 1999-ben nyolcvan gyermek szereplésével kilenc előadáson tapsolt a közönség Dés László Geszti Péter Békés Pál zenés játékának. Színházlátogatások, kiállítások, kirándulások lelkes szervezője, állandó résztvevője a szavalóversenyek, színházi találkozók zsűrijének, könyvszerkesztőként is ismert. Hatalmas munkabírás, alkotó fantázia, a kultúra szinte minden területe iránti mély érdeklődés és tisztelet jellemzi személyiségét.

A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán magyar és népművelő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen középiskolai magyar szakos tanári, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen színházi nevelés szakon végzett. Budapesten az Íróakadémia kurzusain a kortárs írókkal-költőkkel történő személyes találkozások tapasztalait, élményeit haszonnal építette be a mindennapi tanítási gyakorlatba.

PETRÓ JÁNOS ötéves korában kezdett zongorázni, 1960-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán karmesteri diplomát szerzett. 1959-ben első díjat nyert Bécsben a Világifjúsági Találkozón. 1962-ben alapította meg a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart, 1991-ig zeneigazgatója és vezető karmestere volt. 1964 nyarán először játszották az Iseumban Mozart Varázsfuvoláját. Értékes szervezői és művészi munkájának köszönhetően hivatásos zenekarrá vált a szombathelyi. Petró János volt a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Szombathelyre hívója, vendégkarmestere, a Magyar Televízió Karmesterversenyének zsűritagja. Elláttuk Nyugat-Dunántúl hangversenyéletét, hangversenyeztünk minden nagyvárosban, rendszeresen Budapesten. Ismert szereplői voltunk Bécs, Pozsony, Graz, Linz, Ljubljana, Kassa hangversenyéletének, turnéink behálózták egész Európát. Mint zeneszerző is, különös helyet foglalt el zenekarom életében a kortárs zene. A kisebb műveket is beleértve közel száz mű ősbemutatóját vezényeltem. Jelenleg is vezényelek, főleg Szombathelyen, Győrben, a Magyar Zeneművészeti Társaság Minifesztiválján nyilatkozta Petró János.

Elismerései: Liszt-díj; Bartók-Pásztory-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Szombathely Kultúrájáért Életműdíj. 2012-ben az Év vasi embere volt.

DR. ZSÁMBÉKY MONIKA művészettörténész, főmuzeológus, a művészettörténet doktora.

1982-től dolgozik szülővárosában, Szombathelyen, ahol 2012-ben az intézmény küzdelmes évében vállalta a Szombathelyi Képtár vezetését is. Több éven át tanított művészettörténetet a Művészeti Gimnáziumban és a Berzsenyi Dániel Főiskolán. A Szombathelyi Képtárban több tucat képzőművészeti és művészettörténeti kiállítást rendezett. Fő kutatási témája Vas megye középkori és barokk művészeti emlékei. Újabban a Szent Márton-kultusz emlékeivel foglalkozik.

Valamennyi fontosabb kiállításához katalógust írt, szerkesztett. A Hefele és a Batthyányak évszázadai kiállítása az MTA Művészettörténeti Bizottsága Opus mirabile díj helyezettjei közé került. Tudományos munkásságát szakmai konferenciák szervezésével, előadások tartásával és folyamatos publikálással erősíti. Három önálló kötete látott napvilágot. Több szakmai szervezetben fejt ki közéleti tevékenységet. Kiemelkedő igényességgel műveli hivatását, mindemellett példás családi életet él. Férjével, Kiss Gábor régésszel négy gyermeket neveltek fel, most várják hetedik unokájuk érkezését.