Vitorlák a Vulkánparkban: tér-képzők a Ság hegy lábánál

Szombaton kora délután még nagy a nyüzsgés a Vulkánház környékén. A BME építészhallgatói talicskáznak, kőzúzalékkal szórják föl az általuk tervezett és a végéhez közeledő egy hétben megvalósított kerékpártárolók környékét. Egy leendő építész számára nincs is hasznosabb tapasztalat, mint végigkísérni a teljes folyamatot: a papírra vetett skicctől az építményig. Most minden fából készült: a padok, az asztalok, a biciklitárolók. Teljes erőből tűz a nap. A Vulkánház mellett éppen azért duzzadnak a faoszlopokra fölszerelt hófehér – és az előrejelzések szerint az időjárás viszontagságait is jól bíró - vitorlák, hogy a megpihenni vágyóknak enyhet adjanak; legalábbis addig, amíg nem kerülnek ide árnyékot vető, tájba illő fák.

Ez itt az első celli Tér-Képző építész-alkotótábor, a BME urbanisztikai tanszékének szervezésében. Varga Imre tanszékvezető azt mondja, többnyire hátrányos helyzetű térségekben szerveznek nyári táborokat a hallgatókkal, ezúttal azonban kissé más szempontok vezérelték őket. Például az, hogy a Földes László és csapata által tervezett, tavaly tavasszal átadott Vulkánház unikális és „minden ízében európai színvonalat képviselő épület”, amely nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. (És akkor a benne látható-megtapasztalható high-tech kiállításról még nem is beszéltünk.) De nemcsak az épület különleges, hanem az elhelyezkedése is: nem a városban van, hanem a városon kívül; nem a hegyen, hanem a hegy lábánál. Éppen ezért kell otthonossá tenni a tájban. A közvetlen környezetének rendbe tételére az építkezés befejezése után nem maradt pénz, a BME urbanisztikai tanszékének Tér-Képző tábora viszont jelentősen oldotta a Vulkánházat eddig körülvevő „pusztaság-élményt”.

Jövőre folytatás várható, újra jönnek a táborozók: fölépül a terv formájában már létező buszmegálló, valamint a kültéri gyerekjáték-összeállítás. Mindehhez Mandel Mónika tájépítész vezetésével elkészült a fásítási-növényültetési terv, a telepítés talán már ősszel megkezdődik. Összesen harmincöt fa (kislevelű hárs, díszalma, díszkörte, lepényfa) öleli majd körbe a Vulkánházat. Grünwald Stefánia, a Vulkánpark Látogatóközpont igazgatója azt mondja, hamarosan meghirdetik a „Fogadj örökbe egy fát!”-akciót, amelyhez remélhetőleg minél több támogató csatlakozik. Az örökbefogadók (vásárlók) természetesen jelen lehetnek az ültetésnél, névtáblával jelölhetik meg a saját fájukat.

Közben megérkezik Fehér László polgármester és Erdélyi Antal képviselő, az alsósági részönkormányzat vezetője. A város önkormányzata – helyi vállalkozókkal együtt – anyagilag is hozzájárult a táborozás sikeréhez. Az együttműködés kölcsönös érdek. És a talicskák, lavórok, szerszámok nem hátráltatják a látogatókat sem. Ma már két csoport nézte meg a kiállítást, a Vulkán-fürdő szállodájának megnyitásával egyre több az osztrák turista is.

A Kemenes Vulkánpark a vulkanikus eredetű természeti tünemény, a Ság hegy adottságait kihasználva kínál nem mindennapi élményt a vendégeknek. A Vulkánház tervezője, Földes László -  aki maga is részt vett a Tér-Képző tábor munkájában -  azt a célt tűzte ki maga elé, hogy „az épület maga legyen a vulkán”. De hát a vulkán kúp alakú, vethetnénk ellen a Vulkánház láttán. A ház építész azonban más, mélyebb összefüggésre gondolt: aki lentről fölfelé haladva bejárja a legkorszerűbb technikával fölszerelt épületet, a vulkán belsejében érezheti magát, mígnem a legfelső szinten eljut a „katarzisig”, amely nem más, mint a Ság hegy megpillantása.