Terrorfenyegetés: mit kell tennünk, ha támadás ér minket?

Bár Magyarország eddig még nem volt az elsőszámú célpontja a terrorizmusnak, elképzelhető, hogy ez a közeljövőben megváltozik. Ne legyen igazunk, de jó pár jel mutat arra, hogy így lesz. Ennek egyik jele volt pár napig, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) a múlt hétvégén hajtott végre két akciót. Az egyik esetben sorozatlövő fegyverekre bukkantak, a másik esetben pedig egy laborban a nyomozók több kiló, bombák házi elkészítésére alkalmas anyagot találtak. Aztán utóbbiról később kiderült, mindez csak történelemkedvelő fiatalok ártatlan játszadozása volt. Majd később a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára már úgy nyilatkozott, hogy kormánytagot akart „kivégezni" a TEK által a múlt hétvégén elfogott, később előzetes letartóztatásba helyezett két férfi. Bár biztosat most sem tudni, az kijelenthető, mindez nem a Közel-Keleten, nem Franciaországban, hanem megyei olvasóinktól alig több mint kétszáz kilométerre történt, Budapesten.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója múlt héten vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon továbbra is a párizsi merényletek után bevezetett, úgynevezett B szintű terrorfenyegetettség emelt szintű rendszere van érvényben, hiszen a kormánynak nincs információja az ország esetleges megtámadásáról. Bakondi György szerint ez a készültségi fokozat mindaddig nem is csökkenhet, amíg Európa nem tudja megállítani a tömeges migrációt, továbbá nem számolták fel a kontinensen működő terrorista gócpontokat.

Ön is így reagálna?

Ön mit tenne, ha váratlanul egy terrortámadás közepébe csöppenne? Valószínűleg először lemerevedne, öt másodpercig biztosan. Legalábbis ezt állítja Végh József kriminálpszichológus, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, a terrortámadásokra adott tipikus emberi reakciókról. A nem szakavatott embernek, ugyanis legalább öt másodperc kell ahhoz, hogy felfogja mi is történik körülötte egy krízishelyzetben. Ezért van az, hogy a túlélők, sokszor képtelenek értékelhető személyleírást adni az elkövetőkről és ezért gyakori a terrortámadásokról készült felvételeken, a fal mellett kétségbeesetten kucorgó áldozatok látványa.

Ha a terroristák válogatás nélkül lövöldöznek, öt másodperc tétlenség persze iszonyúan hosszú idő, pedig átlagemberek esetében ez a normális, stresszhelyzetben ösztönlényként működünk. Ez az oka annak a sokszor végzetesnek tűnő döntésnek is, hogy a tömeg arra kezd menekülni, amerre az első pár ember elindul, pedig ilyenkor óriási a veszélye annak, hogy eltapossák a pánikba esett emberek. Ez a magatartás különösen tűzesetek esetén lehet halálos döntés, holott sok esetben pár méterre van esetleg egy teljesen üres kijárat is. Előfordul ugyanakkor, hogy stressz hatására az áldozat halottnak tetteti magát. Erre példa a párizsi terrorcselekmény egyik túlélője. A fiatal lány a holttestek között feküdt mozdulatlanul, egészen addig, amíg el nem múlt a veszély.

Ami biztos, túlélési recept nincs. Mindig az adott helyzettől függ, hogy megússzuk-e élve vagy sem, ráadásul Európában nincs gyakorlata az embereknek az ilyen szituációk átélésében. A terrorizmussal jobban érintett országokban nagyobb a lehetőség az ilyen élmények megtapasztalására.

Fuss, rejtőzz, jelents!

Mégis mit tehetünk mi magunk, ha terroristák miatt életveszélyes helyzetbe kerülünk? A BBC-nek nyilatkozó John Leach, aki a túlélés pszichológiájával foglalkozó katonai oktató, úgy véli, hogy az első lépés: legyünk felkészültek. A párizsi támadások során a legtöbben nem hitték el, hogy valóban lövéseket hallanak, azt gondolták, petárda. Ha viszont már agyunk hátsó részében ott van – mert néhányszor csak úgy végiggondoltuk -, hogy támadás érhet minket, gyorsabban cselekszünk.

Az idő pedig fontos tényező: egy egyetemi kísérlet során kiderült, hogy az emberek többsége arra vár, hogy valaki más kezdjen cselekedni, és őt követi. (Egy füsttel elárasztott szobában az kezdett gyorsabb menekülésbe, akit egyedül zártak oda.) A tapasztalatok szerint vészhelyzetben csak az emberek 15 százaléka tesz gyorsan és határozottan a túlélésért, 75 százalék pánikba esik, és nem reagál, a maradék pedig rosszul cselekszik vagy mások útjába áll.

A brit kormány a támadások után egyszerű üzenetet fogalmazott meg az állampolgárok számára terrortámadás esetére egy hivatalos közleményben: „fuss, rejtőzz, jelents!".

Az első kettő egyértelmű: a már említett módszer, a magunkat halottnak tettetés általában nem a jó megoldás. Minél messzebbre futni, ha lehet, vagy ha ez nem megy, akkor elrejtőzni – ezt javasolják. Egyértelműen a betonfal vagy zárt helyiség számít biztos menedéknek, a fából készült asztalokon, sőt az autókon is áthatolhat a lövedék.

Ha sikerül találni vészkijáratot, és kijutni az épületből, akkor minél messzebb menjünk, biztonságos távolságba, majd hívjuk vagy szólítsuk le a legközelebbi rendőrt, hatósági személyt. Amennyire lehet, pontosan adjuk meg a helyszínt, a történéseket és persze ahogy a filmekből is tudjuk, a személyleírást. Megtámadni a terroristákat viszont nem tanácsos megfelelő képzés híján, mondja Ian Reed katonai oktató és biztonsági cég vezetője.

Hívjuk a 112-t!

A Terrorelhárítási Központ (TEK) ajánlása szerint bármilyen veszélyhelyzetben a 112-es segélyhívó számot kell hívni. Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) segítségével a bonyolult, sok embert érintő veszélyhelyzetekben vagy katasztrófák esetén akár mindhárom készenléti szerv diszpécsere közvetlen konferenciakapcsolásban tudja összehangolni irányítói tevékenységét – hangsúlyozta a TEK.

Megkérdeztük a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságot is, hogy munkájukban mi változott, a korábban említett terrorfenyegetettség szint emelkedésével. Kazmar Enikő, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője hozzánk eljuttatott válaszában elmondta, „a rendőrség fenntartja a közrendet és a közbiztonságot illetékességi területén. A fokozott közterületi rendőri jelenléttel kapcsolatban az ORFK Kommunikációs Szolgálat által november 14-én kiadott közleményben foglaltak az irányadók. Vagyis, a Párizsban november 13-án történt terrortámadásra tekintettel - a szubjektív biztonságérzet erősítése érdekében - a belügyminiszter utasítására a rendőrség az ország egész területén megnöveli a B készenléti fokozat biztonsági intézkedéseit. Az országos rendőrfőkapitány azonnal intézkedett az operatív törzs felállításáról, amely megkezdte működését. A rendőrség intézkedett a határátkelőhelyek személy- és járműellenőrzésének fokozására, valamint a rendőrség folyamatosan értékeli és elemzi a beérkező információkat, amelyek függvényében dönt a további szükséges intézkedések elrendeléséről. Az intézkedéssorozat része, hogy a rendőrség megerősíti a nemzetközi repülőterek utasforgalmi és üzemi területeink őrzését, továbbá visszatérően ellenőrzi a főbb közlekedési csomópontokat és a jelentősebb forgalmat lebonyolító szállodákat. Valamint fokozott közterületi jelentétet biztosít a főbb vasúti és autóbusz pályaudvarokon, a nemzetközi személyszállító vonatokon, aluljárókban, nagyobb forgalmú nyilvános helyeken".

Vasút: figyelnek, de nincs változás

Ha már a vonatok szóba kerültek, kíváncsiak voltunk arra is, hogy GYSEV Zrt. hogyan készül fel a rendkívüli helyzetekre. Rázó László sajtószóvivő elmondta, vasúttársaságuk fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nincs közvetlen terrorfenyegetettség Magyarországon. A jelenlegi fokozat azt jelenti, hogy az Európai Unió valamely tagállamában terrorcselekmény következett be, amely azonban Magyarországra nincs közvetlen kihatással. Ezért, a GYSEV Zrt. működését, a vasúti közlekedést a jelenlegi készültségi fokozat elrendelése érdemben nem befolyásolja. Megtudtuk, a vasúttársaság a megelőzést szolgáló egységes biztonsági szempontokat már a párizsi terrorcselekményeket követő napon kihirdette a vasúti dolgozóknak úgynevezett parancskönyv, valamint a megbízott vagyonőröknek írásos eligazítás formájában. Az intézkedés alapján a munkatársak tudatosan és fokozottan figyelik, tapasztalnak-e a vasúti működéssel össze nem egyeztethető jelenségeket. A GYSEV ezen az úton a késedelem nélküli kapcsolattartás és az esetleges további, központi intézkedésekre való megfelelő reagálás feltételeit is biztosította.

Új típusú terrorkészültség

A megváltozott viszonyokra utal az is, hogy a kormány újraszabályozta a terrorkészültségi intézkedéseket. Létrejön a terrorellenes koordinációs bizottság, és négy terrorkészültségi fokozatot lehet életbe léptetni. Ezek szerint a 4-es fokozat a legalacsonyabb, ez akkor rendelhető el, ha az Európai Unió, illetve a NATO valamelyik tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn. 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak az EU illetve a NATO valamelyik tagállamában, vagy pedig ha valamelyik szomszédos államban terrorcselekményt követtek el. A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el, vagy pedig Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés.