Történelmi lett az idei falunap a legbátrabb faluban

A kánikula miatt csak rövidített túrát rendeztek, nem járták be a teljes Fürge Cselle Tanösvényt. Sokan postára mentek vasárnap délután: nem kellett messzire menni, hiszen az őriszentpéteri hivatal alkalmi postát működtetett és „Szomoróc visszatért" különleges bélyegzőt használtak a Faluházban, Kercaszomor képeslapjára is. Két helyszíne is volt a falunapnak: a sportpálya körül volt az italmérés és a szabadtéri színpad, meg ugrálóvár. A faluházban a kulturális események váltották egymást. A legjelentősebb ezek között Pongrácz Dániel könyvének bemutatója volt. A Kercaszomor Értéktára első köteteként jelent meg az önkormányzat kiadásában a Határszéli kálvária című könyv, a Pongrácz család huszadik századi történetéről. Nagyon sokan voltak kíváncsiak a könyvre, amit V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője ajánlott a hallgatóság figyelmébe.

– Nem csak család és helytörténet ez a könyv, hanem hiteles, drámai látlelete Kercaszomor 150 évének – így fogalmazott az államtitkár. Szerinte a kiadvány első tanulsága az, hogy kellenek ilyen könyvek, hogy tudjuk azt: a történelem nem sorsszerű elrendeltetés, hanem emberek életei alkotják.

A kiadvány bemutatóján Soós Kálmán szerkesztő, V. Németh Zsolt államtitkár, Pongrácz Dániel, a Határszéli kálvária című könyv szerzője és Kapornaky Sándor, Kercaszomor polgármestere. Fotó: A szerző

Felhívta a figyelmet arra, hogy a személyes gyűjtések, történetmesélések ideje véges, hiszen nem élnek örökké azok, akik a fontos eseményekre emlékezhetnek – élni kell a lehetőséggel és kérdezni, amíg lehet. Kiemelte milyen pontos képet ad az egykori klasszikus falusi életformáról a könyv. Arról, hogyan működött a közösség, arról, hogy volt a falunak rendje. Mára már nem tartanak disznót, nem közös munka a disznóvágás. Ma már állami intézmény takarítja az utakat, nem közös, közösségi feladat – sorolta az államtitkát. Szerinte ezért gyengülnek a közösségek, mert a közösségi feladatok már nem a sajátjaik.

– Számba kell venni azt, hogy milyen feladata legyen egy falunak, ezt maguk is keresik a települések. Ilyen például, ha polgárőrséget alakítanak és ilyen az, amikor összeszedik a helyi értékeiket, saját történeteiket.

– Az unokáimnak meséltem, először felolvastam, aztán fejből mondtam történeteket, majd a családról, és ez tetszett nekik a legjobban – mesélte el a könyv alapjait a szerző Pongrácz Dániel. A könyvben leírta, hogy ebben a faluban mindig béke volt és jól működő közösség, kiemelte a helyi cigányok életét és munkáját. Pongrácz Dániel ma már Budapesten él, családja egykori házának helyén emléktáblát emeltek a hétvégén Kercaszomoron.