Hírek

2017.04.21. 21:33

Új idegsejtcsoportot fedezett fel az agyban a szombathelyi származású dr. Alpár Alán vezette kutatócsoport

Az agy gyógyulását segítő új idegsejttípust fedeztek fel magyar kutatók - robbant a hír néhány hete. A Magyar Tudományos Akadémia tette közzé honlapján az eredményt, hangsúlyozva, hogy az az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Tóth Kata

"Agyunk regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Miután pedig megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak. Nem nehéz belegondolni, micsoda hatalmas segítséget jelentene a gyógyításban, ha pontosan ismernénk e vándorlás folyamatát" - így vezették be a kutatási eredmény ismertetését. A közleményből kiderült, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dr. Alpár Alán és munkatársai ennek a folyamatnak a vizsgálatát tűzték ki célul a Nemzeti Agykutatási Programhoz (NAP) csatlakozva. A szombathelyi származású Alpár Alán egyetemi docens, az MTA doktora volt a kutatócsoport vezetője. Vele beszélgettünk.

Hogyan került a kutatási téma, az eredmények közelébe?

- Az elmúlt években társaimmal együtt az emberi agyvelő olyan betegségeit kutattuk, amikor az idegsejtek vagy azok kapcsolatai elkezdenek pusztulni: az Alzheimer-, a Parkinson-kórt például. Akkor kezdett el foglalkoztatni, hogy az újjáépülési folyamatok hogyan zajlanak. Ezek borzasztóan korlátozottak a többi szövetünkhöz képest. Míg a bőr ragyogóan, addig az agyszövet nagyon rosszul regenerálódik, és sajnos még ebből is kiemelkedik az emberi agyszövet, amelynek a regenerációs képessége hallatlanul csekély. Vannak viszont olyan kórképek és állapotok, például az agyvérzés utáni állapot, amikor vissza kell állítani a szövetek eredeti funkcióját. Erre többféle lehetőség létezik. Az egyik az, hogy új sejteket próbálnak meg beépíteni. Ilyen esetekben két probléma adódhat: honnan jönnek ezek a sejtek, hisz nem feltétlenül ott keletkeznek, ahol szükség van rájuk. A másik: ha nem ott születnek, ahol szükség van rájuk, akkor hogyan találnak a rendeltetési helyükre. Mi olyan kapcsolatokkal bíró idegsejteket kerestünk, amelyek képesek arra, hogy vándorló idegsejtek migrációját irányítani tudják. A rágcsálók szaglórendszerét használtuk modellként. Itt az agykamrák falában naponta sok tízezer számra képződnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű alagutakban jutnak el hosszú úton az agykamrájuk falából előre, a szaglógumóba. Arra jutottunk, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti.

Fény derült más összefüggésekre is? Mikor alkalmazzák majd a gyakorlatban a felfedezést?

- Az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, és hogy nagy részük készenléti állapotban várja, hogy „segíthessen”. Kimutattuk azt is, hogy különösen nagy számban vannak jelen emberi magzatokban és az emberi szaglórendszerben is. Most azt vizsgáljuk, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet lehetne létrehozni, az új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában. - Nehéz dolog megjósolni, felelőtlen spekuláció is lenne, hogy mikor alkalmazható majd a felfedezés a napi gyakorlatban. A kutatási eredményeinkről közlemény jelent meg egy nívós szaklapban, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben. (A munkában részt vett Harkány Tibor, Hanics János, Kovács G. Gábor és Tomas Hökfelt is.) Remélem, hogy sokan felfigyelnek majd rá. Fontos mechanizmust írtunk le, és az eredmények szabadon hozzáférhetők az egész világon. Különböző laboratóriumok tudják majd felhasználni és beépíteni őket, és ezeknek a laboratóriumoknak az együttes munkáján alapul majd a végső eredmény.

Szombathelyről milyen emlékei vannak?

A Nagy Lajos Gimnáziumba jártam, 1991-ben érettségiztem. Fantasztikus tanári gárdánk és nagyon erős osztályunk volt. Asbóth Józsefre, az osztályfőnökömre nagyon jó szívvel emlékszem - hallatlan biztonságérzetet adott a lénye. Horváth Judit, a biológiatanárom mindig támogatta az érdeklődésemet, és kiemelném még Bíró Árpádot, akinél az angol- és némettudásomat fejlesztettem. Rendkívül magas szintű szakmai oktatást kaptunk, Viszonylag későn dőlt el, hogy milyen pályát választok. Az orvoslás, a nyelvészet és a pedagógia is vonzottak. Végül az orvoslás mellett tettem le a voksomat, Budapestre felvételiztem. Édesapám, dr. Alpár Balázs és édesanyám, dr. Alpár Balázsné dr. Lakosi Katalin mindketten ideg- és elmegyógyászok. Fontos volt a szülői indíttatás abban, hogy én is az idegtudományok területén helyezkedtem el. Az volt a tervem, hogy körorvosként visszatérek Szombathelyre, de a Semmelweis Egyetemen annyira megszerettem az anatómiát, hogy maradtam, amiben mesteremnek és tanítómnak, Tömböl Teréznek meghatározó szerepe volt. Kutatással csak később kezdtem foglalkozni. 2002-ben PhD-ztem, Lipcsébe vitt az utam. Ott kezdtem el nagy érdeklődéssel és lendülettel kutatni.

2004-ben tértem haza, fiatalok kerestek meg, hogy csatlakoznának a munkámhoz. 2010 ugrókő volt: Skóciába kerültem Harkány Tibor professzorhoz, aki egy évvel járt felettem a gimnáziumba, és szédületes karriert futott be szerte Európában. Irányításával összesen három termékeny évet tölthettem el, egyet Skóciában, további kettőt már Stockholmban, a Karolinska Intézetben. Tiborral a mai napig együtt dolgozunk. Átformálta a gondolkodásomat a kutatásról.

A Nemzeti Agykutatási Programban dolgozik. Hogyan segíti ez a munkájukat?

- Három éve döntöttünk úgy a feleségemmel (Geszler Piroska), hogy visszatérünk Magyarországra. Kiegyensúlyozott, boldog családi életünk van: öt gyermekünk - három fiunk és két lányunk - született. El kellett döntenünk, hogy hol telepedünk le, hogy ne örökös vándorlásban éljünk. Ekkor adódott a nehézség, hogyan kapunk a kutatásra támogatást. Pont abban az évben, 2014-ben indult el a Nemzeti Agykutatási Program, Magyarország eddigi legnagyobb, egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása. Freund Tamás, a magyarországi idegtudományok óriási patrónusa, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének igazgatója nevéhez fűződik a 12 milliárd forintos forrást biztosító program, amivel külföldről hívtak haza embereket, akik munkacsoportokat alapítottak. Óriási ennek a jelentősége a megszületett tudományos eredmények és az iskola fenntartása miatt. Nagy volt az örömünk, amikor idén a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal kiírta a NAP hosszabbítását. Ezzel az európai szintű branddel lehet előrehaladni. A kutatásaink költségigényesek, és ez a forrás tudja ezt biztosítani.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!