2007.12.05. 03:29
Újraélesztették a Láhn-patakot
Megyei körkép - A hétfői szakmai konferencia után tegnap ünnepélyes keretek között avatták fel a Láhn-patakon megvalósult létesítményeket. A patak élővilágát revitalizálták, újraélesztették.
Osztrák és magyar szakértők az 1990-es évek végén összehangolt árvízvédelmi tervet dolgoztak ki közösen. Nagy figyelmet fordítottak az ökológiai szempontokra. A megoldás lényege az volt, hogy a Lapincs folyó nagyvizeinek egy részét vápán keresztül vezetik le- tudtuk meg Nádor Istvántól, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójától. Ehhez a Rába mentén húzódó Láhn-patak völgyét jelölték ki. A vápa közepén kanyargós folyókát alakítottak ki, amely egyben a Láhn-patak kisvízi medréül is szolgál. Ez a folyóka az osztrák oldalon elvégzett rehabilitációk eredményeként a Lapincs folyóból kap vizet. Így a Láhn-patak magyar szakaszán állandó vízhozam jelent meg, szemben a korábbi állapottal, amikor a patak gyakran időszakos vízfolyássá vált. A patakot a hetvenes években szabályozták. A kivitelezés során csatornajellegűvé vált a patak Szentgotthárd és Vasszentmihály közötti, mintegy 11 kilométer hosszú medre.
A magyarokat néhány éve az osztrák vízügyi szolgálat kereste meg, hogy partnerként vegyenek részt - Stájerország és Burgenland tartományokkal közösen - egy határon átnyúló, európai uniós pályázaton. A beruházás részeként a magyar oldalon a Láhn-patak revitalizációja, újraélesztése, természetközeli állapotba történő visszaépítése történt meg. A szakemberek a Lapincs, a Láhn-patak, a Vörös-patak és a Rába élővilágát kapcsolták össze.
Az átalakítás előtt a Láhn-patak egyenes, csatornaszerű patak volt, rendkívül szegény élővilággal. A patak partjainál szántóföldek terültek el, melyeken a gazdák kultúrnövényeket termesztettek. A régi meder vize iszapos, környéke növényzettel, fákkal sűrűn benőtt volt. Az emberek szinte meg sem tudták közelíteni a patakot.
- A patak természetközelivé való átalakítása során Szentgotthárdnál a medret kagyargóssá, a parti sávot megközelíthetővé tettük - mondta Nádor István. - Változatos vízmélység és mederszélesség kialakításával javítottunk a patak állapotán. A lankás part megépítésével vaditató helyeket hoztunk létre. Szigetek, kanyarulatok kiépítésével, valamint a patakot kísérő területek ligetes kialakításával új élőhelyek jöttek létre.
Rönök községnél a Láhn-patak mellett a szakemberek felélesztettek egy régi medret, melyen keresztül egy kis tó vízpótlását is megoldották.
A tó környezetét pihenőhelyek kialakításával tették felettébb változatossá. Kiépült továbbá egy tanösvény és egy gyalogút is a területen. Facölöpökből duzzasztót építettek, amely szabad vándorlást biztosít a halak számára. A patak torkolati szakaszánál egy kis szigetet hoztak létre. Vasszentmihálynál egy kis vizű, pocsolyás tó kialakításával ideális helyet teremtettek a mocsaras, lápos élőhelyek kialakulására. A Láhn-patak medrének kiszélesítésével jött létre egy másik, nagyobb tó. A tavak mellé fákat és cserjéket telepítettek, természetes környezetet teremtve. Az új pihenőhely a gyalogút és a fahíd megépítésével mindenki számára megközelíthetővé vált. Az átalakítás előtt
a Láhn-patak csatornajellegű patak volt, rendkívül szegény élővilággal
