Hírek

2016.07.29. 09:00

Vajon kinek nehezebb a melegben: a péknek, a szaunamesternek vagy a kertésznek? - A legforróbb szombathelyi munkahelyeken jártunk

A hőmérő stabilan 36 Celsius fokot mutat, de legalább jár a levegő. Ott, ahol nincsen légmozgás, a harminc fok is elviselhetetlennek tűnik.

Budai Dávid

Ön szerint hol van a legmelegebb? A gyrososnál, egy kertészetben vagy éppen aszfaltozás közben hullik sűrűbben az izzadság a szemükbe? Nyakunkba vettük a várost, hogy a légkondicionálók jótékony hűvöséből kimerészkedve megkeressük a legforróbb munkahelyet, mindehhez természetesen egy hőmérőt is magunkkal vittünk, hogy ráncos homlokkal vizslathassuk a higanyszál mozgását. Amikor kimerészkedtünk az utcára, 29 Celsius fokot mutatott a hőmérő.

Nem kell ahhoz egy életet ledolgozni egy kohóban, hogy tudjuk: a meleg munkakörnyezet jobban igénybe veszi az emberi szervezetet, mintha 23,5 fokban nyikorgunk egy északi tájolású iroda foteljában. A nagy meleg hatására a figyelem koncentrációja csökkenhet, a rossz közérzet, az esetleges rosszullétek bekövetkezésének valószínűsége pedig balesetveszélyes helyzetet teremthet, egyszóval veszélyes üzem a meleg. Persze nem mindenki egyformán érzékeny a magas hőmérsékletre. Van, aki alig izzad, van, akiről patakokban ömlik a veríték. Az alkalmazkodó képességet az egyéni adottságok mellett döntően befolyásolja az életkor is. És azt sem szabad elfelejteni, hogy míg a kollégák esetleg lángossal a kézben ülnek a Balatonon egy sör mellett, addig mi fokozott terhelés mellett vagyunk kénytelenek a hőségben dolgozni, ami szintén növeli a baleset kockázatát. Ha pedig mindennek tetejébe még nem is iszunk eleget, akkor a vérünk is besűrűsödhet, ami szintén nem segíti a jó közérzet megteremtését, ráadásul a tartós szomjúságérzet később szédüléshez, émelygéshez, szívritmuszavarhoz vagy akár eszméletvesztéshez is vezethet.

Jó tudni viszont, hogy a törvények megvédenek minket a kiszáradástól. A jogszabály úgy szól, hogy ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 Celsius korrigált effektív hőmérsékletet meghaladja, a munkavállalók részére - igény szerint, de legalább félóránként - védőitalt kell biztosítani. Elméletben a levegő nedvességtartalmától kezdve a légmozgás sebességén át mindent figyelembe kellene venni a helyes döntés meghozásához, mert nagyon nem mindegy például, hogy egy gőzkabinban mérik ezt az értéket, vagy egy szellővel finoman karcolt virágos réten, de a gyakorlatban a munkáltató belátására van bízva, hogy mikor tekinti a munkakörnyezetet melegnek. Ahol mi jártunk, ott ez a kérdés nincsen napirenden, vitán fölül meleg van.

Mielőtt azonban belépünk a pokol kapuján, finoman jelezzük, hogy hűtőházban dolgozó honfitársainkat sem kell irigyelnünk, ők ugyanis amikor kilépnek a harmincfokos Vas megyei nyárba, kis híján sokkot kapnak a hatalmas hőmérséklet-különbségtől. Ugyanezen oknál fogva nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert az könnyen megfázáshoz vezethet, továbbá kiválthat ízületi bántalmakat is, amelyek csak évek múlva fognak ugyan jelentkezni, de a nagy hőmérsékletingadozást vállalók jó, ha számításba veszik. A nagy hőmérséklet-különbség rendkívüli mértékben igénybe veszi még az egészséges emberi szervezetet is, ezért ökölszabályként maximum tíz Celsius fokos hőmérséklet-különbség az ajánlott a külső és a belső légtér között.

Minden szabályt felülír azonban a hőségriadó, amelyből idén mi is kaptunk már néhányat. Ilyenkor nincsen külön jogszabályi előírás, de majdnem 40 Celsius fok környékén, ha lehet, ne történjen munkáltatás, hacsak valami rendkívüli esemény azt nem teszi szükségessé. Ez a rendkívüli esemény pedig általában az, hogy a gyrosnak, a növényeknek és az útnak is el kell készülnie. Amikor belépünk a Parti Kertészet fóliaházába, egyből arcunkba csap a meleg, de pár perc után már nem is olyan vészes a helyzet. Mint kiderül, azért, mert folyamatosan jár a levegő. Nagy Attila, a kertészet vezetője elmondta: szerinte például sokkal rosszabb egy gyárban, ahol áll a levegő, ott már a harminc fok is elviselhetetlennek tűnik. A július végi szerdai nap ugyan nem az év legmelegebb napja, de a fólia alatt a hőmérő stabilan tartja a 36 Celsius fokot. Nagy Attila és kollégái viszont megszokták már a nagy meleget, és még soha nem fordult elő, hogy valaki rosszul lett volna a hőségben. Egyrészt mert mindenhez hozzá lehet szokni, másrészt mert napszakonként mindig máshol végzik a munkát, így a legmelegebbet mindig el tudják kerülni. Például szabadtéren a tűző napon leginkább délelőtt tartózkodnak csak, ha pedig a munka miatt mégis kinn kényszerülnek dolgozni, hűsölni mindig be tudnak menni az árnyékolóval védett fóliaházba. Amúgy pedig a meleg ellen három dolog véd a legjobban: a szalmakalap, a naptej és a szóda. A kertészetben mindhárom jól fogy.

A Szova Zrt. szóvivőjétől, Potyondi Nikolettől megtudtuk: a cég építési csoportjának munkatársai a nyári melegben is dolgoznak a kezelésük alatt álló szombathelyi közutakon. A munkáltató természetesen itt is biztosítja kollégái részére a munkavédelmi törvényben előírtakat, vagyis a vizet a folyadékveszteség pótlására, illetve a pihenőidőt. Ráadásul az útépítőktől fokozott elővigyázatosságot igényel a kánikula. Vigyázniuk kell például arra, hogy a hőségben felforrósodhatnak a munkaeszközeik, ami baleset forrása lehet, mivel azonban profik, ez nemigen fordul elő.

Mint ahogyan egy gyrosos is könnyen megégethetné magát, ha nem figyelne oda. Egy neve elhallgatását kérő, a megyeszékhelyen dolgozó fiatalember már jó ideje forgatja a fűszerezett hústornyot a tűz mellett ahhoz, hogy tudja: a meleg annak meleg igazán, aki benne is dolgozik. Azt viszont túlzásnak tartja, hogy a nyarat csak vízpart mellett lehet elviselni. A meleget éppúgy meg lehet szokni, mint minden mást, igaz, az ő szervezete nem érzékeny a hőségre, nem lesz rosszul tőle. Sokan viszont nyilván elájulnának, ha tartósan abban a 37 fokos forróságban kellene dolgozniuk, mint neki. A titok szerinte is a légmozgásban van, annál nincsen rosszabb, mint amikor áll a levegő. Egy szintén a neve elhallgatását kérő dolgozó ugyanezt mondta: „Abban a szombathelyi gyárban ahol dolgozunk, nincsen légkondicionáló, az üzem teteje fémből van, a gépek termelik a hőt, a levegő pedig áll, hiába nincsen negyven fok, úgy érezzük, mintha annyi lenne.”

Persze tudjuk, hogy a legmelegebb munkahelyet megtalálni nem könnyű, hiszen hasonló forróságban dolgoznak a pékek, a kohászok, a bányászok, az üvegfúvók, a szakácsok, a sofőrök, a vasutasok, a kéményseprők, a szaunamesterek, sőt talán éppen ön is. Ha így van, fotózza le magát a munkahelyén egy hőmérővel a kezében, és küldje el nekünk a [email protected] email címre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!