Hírek

2017.08.06. 16:25

Valódinak tűnő ostrom, valódi ágyúk: így űzték el a törököt Kőszegről

Ezreket vonzott a szombati ostrom, ahol profi hagyományőrzők játszották újra a több száz évvel ezelőtti eseményeket.

Budai Dávid

Ahogyan 1532-ben is megüzente Jurisics Miklós az augusztus 5-én érkező Ibrahim nagyvezérnek, hogy nem adja fel a várat, és a végsőkig kitart, úgy most, 485 évvel később is ugyanezt tette. – Jurisics, add föl a várat, légy a szultánom turbános kapitánya, Isztambul legszebb virágai közül válogathatsz! – Ibrahim, jól tudod, ismerem a kelet császárát, de úgy vagyon rendelve, hogy síkon nőjön a tölgy, hegyvidéken a bükk és a fenyő. Térj vissza otthonodba, ne dúld föl városunkat! A török sereg pedig – ahogyan akkor is – most is csúfos vereséget szenvedett, és lemondott a várról. Az újkori történelemben 11. alkalommal eljátszott ostrom és seregszemle ismét ezreket vonzott Kőszegre, és bizony jól tette, aki kilátogatott a nyugati határszélre. Aki szombaton végignézte a csapatok felvonulását és végigizgulta az ostromot, annak rendkívüli élményben lehetett része.

Az asszonyrablást nem nézték jó szemmel a vitézek
Fotó: Nagy Jácint

A különböző hagyomány-őrző csapatok láthatóan nagyon komolyan vették feladatukat, csakúgy, mint a főtéren az eseményeket közvetítő Básthy Béla alpolgármester, aki talán minden idők egyik legélvezetesebb történelemórájával örvendeztette meg a városba látogatókat. Többek között megtudhattuk az idei ostrom horvát résztvevőiről, a gyurgyeváciakról, hogy nekik is van egy ostromünnepük, ők ugyanis húsz esztendővel a kőszegi hőstett után, 1552-ben Szentgyörgy várát védték. A hagyomány szerint miután a védők kifogytak az élelemből, utolsó csirkéiket cselből a törökre lőtték ki, akik látva a védők ilyen bőségét, eltakarodtak a vár alól. Természetesen a legtöbb történelmi adalék magához a kőszegi ostromhoz kapcsolódott.

A Kőszeg történelmének ilyen módon köztudatba emelése nem véletlen, mivel szeretnék, ha a város történelmi örökségét megőrizné az utókor, és az itt élők mindennapjaiban is megjelenne - tudtuk meg az alpolgármestertől. Básthy Béla azt is elárulta, hogy az idei ostrom nagyjából a korábbi évek tematikáját követi; a legnagyobb újdonság, hogy talán soha ilyen meleg nem volt még, mint amilyen most - mondta nevetve az alpolgármester, akit nyomban meg is kérdeztünk, mi a titka a túlélésnek a díszes egyenruhában. - Egyszer kell leizzadni, és utána már viszonylag elviselhető, a tűző napon pedig a sapkák és kalapok okozzák a legnagyobb nehézséget - mondta.

 

Az ostrom előtt bemerészkedtünk a katonák táborába, és a legkülönfélébb hagyományőrző csapatok sátrai között sétálva, néhány kulisszatitokra is fény derült. Először is, hogy a csata nincsen elpróbálva, éppen úgy, ahogyan erre a valóságban sem lenne mód. A csataterv alapján a főkapitány egyeztet a csapatkapitányokkal, akik továbbadják az információt a katonáiknak.

Másodszor, a küzdéshez használt fegyverek igaziak, súlyuk, anyaguk megegyezik egy korabeli karddal, a különbség mindössze annyi, hogy nincsenek megélezve. Sérülések azért néha így is előfordulnak, igaz, nem komolyak, mivel a csata résztvevői egytől egyig profi hagyományőrzők, akik tudják a dolgukat. Így például azt, hogy fegyverükkel az ellenfél fegyverét kell támadni, nem a testét, ahogyan azt majd fél évezreddel korábban bátor elődeik tették.

Mielőtt maga a csata elkezdődött, a szervezők figyelmeztettek, hogy az ágyúdörgés és a puskaropogás igencsak valós lesz, és bár a nyakunkat nem kell behúzni az elsuhanó lövedékek elől, a hanghatás megrendítő élmény. Jó néhány kisgyerekes szülő menekülőre is fogta az ostrom kezdete után néhány perccel, de még a legedzettebb nézők is össze-összerezzentek az egyórás csata alatt.

 

Az ostrom pedig tényleg profi volt. Valódi nyílvesszővel lőtték a szultánt és a várfalat, valódi tűz égette a szalmabálákat, valódi létrákon másztak valódi várfalra valódi emberek. Mindeközben a szpíker folyamatosan tudósított a csata állásáról, és egyúttal utasításokat is adott a résztvevőknek, hogy mikor mi következik, és ha úgy hozta a helyzet, mikroportot kért a csapatkapitánynak, felhívta egy piros ruhás hölgy figyelmét, hogy a küzdőtérre merészkedett, és elmondott egy-két viccet. Mindez azonban nagyon is belefért ebbe a napba.

Minden bizonnyal így gondolta dr. Németh István, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese is, aki családjával látogatott ki Kőszegre. Mint megtudtuk, kifejezetten az ostromot szerették volna megnézni, a felvonulást pedig - mint mondták - majd a Savaria Karneválon bepótolják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!