Tíz év alatt 20 ezerrel több személygépkocsi lett Vas megyében

2017. április 04., 12:00 szerző: Budai Dávid fotós: Szendi Péter
komment
Megyei körkép - Vas megye áll a harmadik helyen a lakosságszámhoz viszonyított autók számát tekintve. Vajon fel vagyunk készülve az autóáradatra?
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Éppen két évvel ezelőtt írtunk a Vas megyei autók egyre növekvő számáról. Akkor alig több mint 3,1 millió személyautó rótta a magyar utakat, és ezekből 90 ezer álldogált vasi parkolókban és garázsokban.

Most - két évvel később - jó 200 ezerrel több lett az autó az országban, és ebből csaknem 98 ezer gépkocsit a megyében regisztráltak. A már általános népességfogyásnak köszönhetően ugyanez a lakosok számáról nem mondható el: ebből pedig egyenesen következik, hogy még magasabb lett az egy főre eső autók száma az országban, és különösen így van ez a nyugati megyékben.

Vas megye ráadásul dobogós, Pest és Győr-Moson-Sopron megye után itt van a legtöbb autó a lakosságszámhoz viszonyítva. Egészen pontosan nálunk ezer lakosra 380 autó jut, ezzel pedig magunk mögé utasítjuk a fővárosiakat is, ahol "csupán" 358 autó van ezer lakosonként.

Unger József közlekedési szakértő a forgalmi engedélyét mutatja Szombathely egyik legforgalmasabb bevezető útján, a Szent Márton úton. Ma már minden harmadik embernek a megyében van ilyen irata, viszont az autó birtoklása mellett vezetni is tudni kell
Fotó: Szendi Péter

Tavaly 96,5 ezer új autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 25,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a négykerekűek ma már egyáltalán nem számítanak luxuscikknek, és csak bizonyos típusai erősítik a státuszszimbólumot, nemcsak az új autók piaca hasít mostanság, hanem a használtpiac is pörög. Pár százezer forintért már lehet venni működőképes autót, és a trendek is az olcsón beszerezhető járgányok irányába mutatnak, hiszen két év alatt 13,4-ről 13,9 évre nőtt a forgalomban lévő személyautók átlagéletkora, és az eladásra hirdetett autók átlagos kora is közelít a 12 évhez.

Persze az olcsó autó fenntartása is drága, hiszen az adókat, üzemanyagot, szervizköltséget itt sem úszhatjuk meg, éppen ezért az autók száma kiváló indikátora egy-egy régió gazdasági fejlettségének. Azokban a megyékben, ahol alacsonyabbak az átlagkeresetek, ott 300 alatt van az ezer főre jutó autók száma, a gazdaságilag fejlettebb megyékben - így Vasban is - pedig a négyszázhoz közelít ez a szám. A legkevesebb autó a gazdaságilag elmaradottnak számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, itt 258 autó jut ezer lakosra.

Európában jellemzően 400-600 személygépjármű jut ezer emberre, ettől persze még messze vagyunk, mégis józan ésszel belegondolva magas a magyarországi és különösen a Vas megyei autók száma. Nálunk a lakosságnak 62 százaléka aktív, így értelemszerűen csak ők és a szerencsésebb helyzetben lévő nyugdíjas társaik tudnak autót fenntartani, márpedig ha a gyerekeket, a csak minimális jövedelemmel rendelkezőket, megrögzött környezetvédőket, jogosítvány nélkülieket nem számoljuk, jó formán az jön ki, hogy szinte mindenkinek van ma már kocsija.

Vajon szükséges-e ennyi autó? Miután a tömegesen nem fizető hitelek lassan rossz emlékké szelídülnek, nyilván mindenki maga dönti el, hogy belefér-e a családi költségvetésbe egy, vagy akár több négykerekű fenntartása, vagy sem, de az már más kérdés, hogy a több autó értelemszerűen magasabb környezetterhelést, gyorsabb útállapotromlást és növekvő baleseti kockázatot jelent, és a helyzeten csak ront a már említett öregedő állomány is.

Grafika: Tóth Szabolcs

Sajnos a romló baleseti statisztikák sem túl biztatóak, arról már nem is beszélve, hogy a növekvő forgalom befogadását az úthálózatok sem feltétlenül tudják megoldani, ezért főleg a nagyobb városok környékén egyre általánosabb, hogy dugók alakulnak ki. Ez természetesen rontja az utazás minőségét, növeli az út hosszát, aminek következtében a sofőrök még stresszesebbek lesznek, ami ismét csak növeli a balesetek kialakulásának veszélyét.

Az autók száma a jövőben várhatóan tovább fog nőni. Vajon mennyire vagyunk erre felkészülve? Unger József közlekedési szakértő szerint semennyire. Leginkább azért nem, mert sajnos még mindig nincsen meg az a fajta közlekedési kultúra hazánkban, mint ami elvárható lenne ennyi idő és ennyi autó után. A vezetési stíluson az látszik, hogy ellenségei és nem partnerei vagyunk egymásnak, ráadásul sok autós nincsen tisztában a szabályokkal sem, pedig csak 2010 óta 44 KRESZ-szabály módosult.

A tapasztalat az, hogy megszokásból autózunk, és ha mégis észreveszünk egy szabálymódosítást, az első kérdésünk a miért, ahelyett, hogy elfogadnánk a változást és aszerint közlekednénk. Igaz - tette hozzá a szakértő - nem megoldás az sem, ha azonnal büntetnek a hatóságok, sokkal fontosabb lenne, hogy megfelelően tájékoztassák a lakosságot.

Például legutóbb az M86-oson a tűzoltók alig tudták megközelíteni a baleseti helyszínt, mivel az autósok középen nem nyitottak folyosót, ahogyan azt egyébként tenniük kellett volna. Sokszor előfordul az is, hogy indokolatlanul lassan haladó járművek miatt torlódnak a kocsik, ami szintén komoly baleseti forrás, ahogyan a vezetés közbeni telefonálás is az, ami sajnos szintén nagyon gyakori.

Miközben a szakértővel beszélgettünk, egy kerékpáros kis híján összeveszett az elsőbbségadási kötelezettségen egy autóssal, és legalább egy tucatnyian hagytak figyelmen kívül egy stoptáblát. Van tehát hová fejlődünk, és szükségünk is lesz rá, mert ki tudja, mennyivel lesz több jármű újabb tíz év múlva.

Budai Dávid

2017. április 04., 12:00 szerző: Budai Dávid fotós: Szendi Péter

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...