Hírek

2014.12.31. 12:40

Vas megyében legyen jó élni – interjú Majthényi Lászlóval

Mit várhatunk a következő évektől? - hogy látja az új megyei elnök, Majthényi László, aki nemcsak a közigazgatásban dolgozott, de a gazdaság turisztikai és szociális szférájában is. Gondolkodását erősen meghatározza a kultúra tisztelete is, írott hagyományát maga is műveli.

Merklin Tímea

Októbertől a Vas Megyei Önkormányzat elnöke, de 2006-2012 között alelnökként már részt vett a közgyűlés munkájában.

- Mennyiben más a mostani helyzet?

- Alapvetően.  A megyei önkormányzat 2011 végéig jórészt intézményfenntartó feladatokat látott el. 2012-től új feladatot kapott: a megyei szintű területfejlesztést és -rendezést, valamint a koordinációt. Több mint hat évet dolgoztam a korábbi felállásban, s itt voltam abban az átmeneti évben, amikor felkészültünk az új szerepkörre.

- A korábbi közgyűlés előkészítette, az új elfogadta a megye fejlesztési programját. Melyek ennek a kulcspontjai?

- A folyamatban fontos volt a párbeszéd a megye településeivel, a gazdasági és a szellemi élet szereplőivel, a megyét érintő kormányzati szervekkel. 2014-ben elkészült a megyei helyzetértékelés, a területfejlesztési, a stratégiai és a gazdaságfejlesztési operatív program, ezek mind 2020-ig szólnak.

- Vas megye területfejlesztési programját gazdaságfejlesztési fókuszú programként emlegetik. Ez pontosan mit takar?

- A gazdaság mindennek az alapja. Ha nem megfelelően működik, akkor nehezen boldogulunk. Szerencsére Vas megyében van már egy komoly bázis, amire építeni lehet. Ez a járműipar, ennek továbbfejlesztését szolgálja a Vas és Zala megyét is érintő mechatronikai központ létrehozása. Ezenkívül szeretnénk, ha tovább szaporodna a sikeres kis- és középvállalkozások száma. Jó lenne, ha még többen foglalkoznának például helyi termékek előállításával.

- Milyen konkrét lépéseket kell tenni, hogy a megye előbbre jusson?

- Mikor Vas megyében a területfejlesztésről beszélünk, a megye sajátos helyzetéből kell kiindulni, hiszen az egy főre jutó GDP tekintetében az élmezőnyben vagyunk, de ha az iparosultságot tekintjük, azt látjuk, hogy ez csak a Sárvár - Szombathely - Szentgotthárd tengely, itt vannak a meghatározó nagyüzemek, ahol a GDP jelentős részét előállítják.  Ha a megye településszerkezetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy a megye lakosságának több mint kétharmada a városokban, kisvárosokban él. De ha a települések méretét nézzük: a 216 település háromnegyede kistelepülés. A következő fejlesztési ciklusnak figyelembe kell vennie a földrajzi helyzetünk mellett a természeti értékeinket: a termálfürdőket, a magas erdősültséget, az agrárterületeket. Jelentős a turizmus, nemzetközi nagyvállalatok vannak jelen, alacsony a munkanélküliségi mutató, de ehhez sajnos alacsony jövedelem is társul. Jellemző az idősödés, viszont élénk a kulturális élet. Ezekből kell kiindulni.

- Milyen lehetőségeket tartogat a megye gazdaságfejlesztési programja?

- 2014-2020 között több mint 21,14 milliárd forint fog a rendelkezésünkre állni, ez nagyságrendileg évi 3 milliárd forintot jelent. Ezzel nem a megyei önkormányzat gazdálkodik, de felhasználását a megyei fejlesztési program alapján lehet megpályázni. Sok pályázati ötlet érkezett a gazdasági és önkormányzati szférából, és most folyik a javaslatok mérlegelése, beépítése a programba. A megye megpályázható 21,14 milliárd forintja nem tartalmazza Szombathely Megyei Jogú Város 14,5 milliárdos fejlesztési forrását. A város és a megye összesen 36,6 milliárd forinthoz juthat a Területfejlesztési Operatív Programból (TOP). A megyei TOP-támogatással megvalósuló kezdeményezések lesznek: ipari park, inkubátorház, vállalkozásfejlesztési önkormányzati beruházások, helyi és térségi turizmusfejlesztés, munkahelyek elérhetőségének javítása, bölcsődék, óvodák, családi napközik fejlesztése, falvak csapadékvíz-elvezetése, a közösségi közlekedés és az önkormányzati egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése. Reményeink szerint 2015 első felében elkezdődik a pályáztatás az évindító egyeztetések után.

- Ön 2012-2014 között a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára volt. Az Erzsébet Programban végzett munkát tudja hasznosítani Vas megyei elnökként?

- Mikor megbíztak az Erzsébet-táborok megszervezésével, azt mondtam, hogy életem legszebb és legnehezebb feladatát kaptam. A mostani feladat méretében jóval kisebb, de ez is igazi kihívás: azon dolgozni a gazdaság szerepelőivel, a szakmai szervezetekkel, hogy javuljon a megyénkben élők életminősége, és a polgárok azt érezzék: a politika lehetőségeket teremt számukra.

- Milyennek látja Vas megyét? Mit tart legnagyobb értékeinek?

- Ez hazánk legszebb megyéje: ha akarom Alföld, ha akarom Erdély: erdeivel, folyóival, dimbes-dombos vidékeivel, forrásaival. Mindez párosul a történelmi hagyománnyal, hangulatos városokkal, nyugodt, rendezett falvakkal, szőlőhegyekkel és fürdőkkel, és mindazokkal, akik évszázadok alatt mindezt létrehozták: az itt élő szorgalmas és vendégszerető emberekkel.

- Jelenleg ismét Egyházashetyén lakik, ahol 1994-2006 között polgármester volt, és megírta a település monográfiáját. Miért szereti ezt a kis falut?

- Ez a választott falum. Hetye és a környező táj, hadd mondjam Hamvas Bélával, a "Dél-Nyugat géniusza". Ahogy leírta: "Kemenesalja fővárosa nem Budapest, hanem Athén. Odatartozik, nem nyelvben vagy vér szerint, hanem ennél fontosabb és lényegesebb rokonság, géniusza szerint." Ha megnézzük a környezetet, az egykori vulkánokat, a mai szőlőhegyeket, a termálfürdőket, a szépen művelt földeket, mezőket, láthatjuk, amit néha hajlamosak vagyunk elfelejteni: a világ egyik legszebb vidékén élünk.

- Milyen jövőt álmodik a megyének?

- Olyan megyét szeretnék, ahol, aki akar, az tud dolgozni. Legyen az embereknek szabadidejük, és pénzük arra, hogy kikapcsolódjanak, járják a megyét, az országot. Legyenek jó útjaink, szép üdülőközpontjaink, kiváló éttermeink, s még folytathatnám a sort. Egy olyan megyét álmodok, ahol jól érzik magukat az itt élő emberek, mert ha mi jól érezzük magunkat itthon, akkor a vendégeink sem fognak csalódni.

- Könyvei azt mutatják, szívesen foglalkozik gasztronómiával. Nagy Zoltán néprajzkutatóval közösen írta az Őrségi ételek, Rétes, béles, gabonca, a Hagyományos disznótor című köteteket. Mi lesz a menü otthon szilveszterkor és újév napján?

- Nálunk, mikor gyerek voltam, nem virsli volt szilveszterkor, hanem saját készítésű debrecenit készített apám nyesedékhúsból, megtanultam tőle. Saját reszelésű almás tormával tálaljuk, nincs benne ecet, az almasav hozza ki a torma csípősségét. Ezenkívül sütök egy negyed malacot, miután bepácoltam 1-2 napra, hamar átjárja a sós-vizes fűszer a fiatal, zsenge húst. Pirított krumplival, párolt káposztával körítjük. Az újév első napján hagyományos lencsefőzeléket készítünk, a gyereknek virslivel, a felnőtteknek kolbásszal, sonkával.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!