Vendéglátás: nagy gondok Vas megyében, egyre kevesebb az étterem

2007-ben 847 étteremben és büfében csillapíthattuk éhségünket szerte a megyében, tavaly már csak 594 helyen lakhattunk jól. Ez pedig csaknem harminc százalékos visszaesést jelent. A kocsmák és szórakozóhelyek tekintetében a 2010-es év komoly fellendülést hozott. Míg 2007-ben 493-helyen mulathattunk, addig tavaly 67-tel több, azaz 560-an helyen ihattunk sört, ez pedig 12 százalékos növekedést jelent. Ha pedig a teljes vendéglátóipari szektort vizsgáljuk, beleértve a cukrászdákat is, akkor az látszik, hogy 2007-ben 1378 helyre ülhettünk be vacsorázni, enni egy fagyit vagy inni egy féldecit, addig tavaly már 132-vel kevesebb lehetőségünk maradt, összesen 1246 helyen tehettük ugyanezt, ez pedig csaknem tízszázalékos csökkenést jelent. Legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Pesthy Zsuzsanna, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs munkatársa némileg más adatokat közölt. Mint megtudtuk, ennek az az oka, hogy ők csupán a kamarai regisztrációból tudnak következtetni, az adatokat azonban torzítja, hogy sokan megszüntetik a cégüket, de nem jelentik be, megint mások nem szüntetik meg a vállalkozást, azonban már nem foglalkoznak vendéglátással, illetve sokaknak nem a vendéglátás az elsődleges tevékenységük, így ők rejtve maradnak. Amit tudni lehet az az, hogy tavaly év végén 594 büfé és étterem működött a megyében, 92 cukrászda, 194 mozgóárus és 560 italüzlet és szórakozóhely. Vagyis 1440 vállalkozás foglalkozott vendéglátással. A 2012-es évhez képest 2013-ban negyvennel csökkent a vendéglátóhelyek száma, míg 2013-hoz képest tavaly már csak 12-vel. Érdekesség, hogy az 594 étterem-tulajdonos közül azonban 442 tűnik csak tevékenynek, a többi cég nem mutat aktivitást.

Az adatokból tehát messzemenő következtetéseket nem célszerű levonni, az azonban látszik, hogy a 2008-as válságot a szektor még nem teljesen heverte ki, de nagyon úgy tűnik, a cégmegszűnések száma egyre inkább kezd alábbhagyni.

Az éttermet és hotelt is üzemeltető Vigh Gábor szerint ennek az az oka, hogy a gazdasági válságnak nagyjából mostanra lett vége. A vállalkozó egyébként a megyében nem látja annyira sötéten a vendéglátás helyzetét. Szerinte Vas megye földrajzi fekvése nem rossz, de az tény, hogy vannak gondok a vendéglátóiparban. Úgy véli, a probléma összetett. Az egyik ok a generációváltás hiánya. Míg a nagyapa és az apa vitte a boltot, addig sok fiatal számára a vendéglátás már nem vonzó. Sokat kell dolgozni, este is, hétvégén is bent kell lenni, nincs megállás soha. Ehhez még hozzájön, hogy a 2008-as válság alatt valószínűleg csak a kínlódást látták a fiatalok sok helyen, és mire normalizálódott a helyzet, a gyerek már elhelyezkedett máshol. Amennyiben mégis a vendéglátás mellett maradt, akkor pedig a sokkal jobban fizető Ausztriában vállalt munkát.

Azok az idők is elmúltak rég, amikor minden faluban találtunk legalább egy kocsmát. A vállalkozó szerint sok falusi italkimérés megszűnésének oka az éppen három évvel ezelőtt életbe lépő jogszabály, amely eltüntette a játékgépeket a kocsmákból. Sokan a kiesett bevételt nem tudták pótolni. Vigh Gábor hangsúlyozta, ezzel együtt ő egyetért a jogszabállyal, hiszen a kontrollálatlan szerencsejáték családok ezreit tette tönkre, ezért szükség volt az ezt szabályozó törvényre. A Századvég Piackutató Zrt. akkori felmérése szerint a megkérdezettek 89 százaléka támogatta a nyerőgépek kormányzati tilalmát. Sok vendéglősnek az online kasszák megjelenése jelentette a kegyelemdöfést, mivel azok, akik csak úgy tudtak felszínen maradni, hogy nem vallottak be mindent, mostanra elvéreztek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a vendéglátás területén a pályázati lehetőségek is korlátozottak, technológiai fejlesztésekre ugyan néha írnak ki pályázatot, de a többi szektorhoz képest elenyészőek a lehetőségek. Nem tesz jót a vendéglátásnak a magyar mentalitás sem. A magyar ritkán jár étterembe, ha pénzt költ, azt inkább a nyaraláson teszi. Lehetséges, hogy a vendéglátás az embereknek drága, csak hát azt meg kell érteni, hogy a költségek miatt nem tud olcsóbb lenni. A vendéglátás nagy ellensége az online világ is. Ma már nincs szükség valós közösségi területekre, a fiatalok sokszor beérik a virtuálissal is.

Míg a felmérések azt mutatják, hogy a hoteleknek megy a szekér, addig a vendéglátóhelyekkel gond van, ennek az is az oka, hogy a szállodák esetében 18 százalékos az áfa, a vendéglátásában azonban 27 százalék. Márpedig a bevétel és a kiadás közti különbségnek az áfáját be kell fizetni. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy 100 ezer forintból 27 vagy 18 ezret kell befizetni, hiszen ez hó végén százezres nagyságrendet is jelenthet. Vigh Gábor hozzátette, ráadásul a hotelek esetében sem egyértelmű a helyzet, mert míg a 4-5 csillagosok jól mennek, addig a panziók, ha nem is zárnak be, nem biztos, hogy mosolyogva nyitnak ajtót a gondjaik miatt.

Ha már a mosolynál tartunk. Vigh Gábor szerint egy városnak, de akár egy országnak is óriási a felelőssége abban, hogy kik azok az emberek, akik a turistákkal, külföldiekkel először találkoznak. Ha a taxis átveri őket, ha az étteremben nem kedvesek velük és nem jó a kiszolgálás, ha a szálloda recepciósa nem beszél nyelveket, akkor talán soha nem térnek vissza, ráadásul otthon mindenkit lebeszélnek Magyarországról. Ha azonban a vendégvárásban profik vagyunk, akkor talán évek múlva családostul látogatnak el ismét hozzánk. Nagyon fontos tehát, hogy milyen képet alakítunk ki magunkról. Pozitív példák persze mindig vannak, érdemes csak a fővárosban meghonosodó romkocsma-kultuszra gondolni, amely része, a Budapesten zajló gasztroforradalomnak.

Vas megye vendéglátóiparán három dolog segíthetne igazán, ha megerősödne az egyetem és egyre több fiatal érkezne a városba, ha fejlesztenénk a város turisztikai vonzerejét és természetesen, ha az emberek újra felismernék a közösségi terek vonzerejét és többet járnának éttermekbe.