Veszélyben a legkisebb vasi iskola – Most tíz alsós tanul az intézményben, három faluból

– Három évre biztos az utánpótlás, soha nem volt ennyi gyerek az óvodában, mint most, 22 a létszám – kezdte Kránicz Ferenc, Hegyhátszentjakab polgármestere. Merthogy a gyermeklétszámmal van a baj, azért van veszélyben három kis vasi falu, Őrimagyarósd, Felsőjánosfa és Hegyhátszentjakab közös, idén 106 éves iskolája. Soha nem volt „tömeg” az intézményben, de mindig a működési határon belül voltak a diákok számával. Most tíz gyerek tanul együtt. A probléma az, hogy eddig elég volt, ha volt nyolc gyerek, akkor működhetett az alsó tagozat, önállóan. Most azt írja elő a törvény, hogy egy településről legyen nyolc gyerek – ez nem valósul meg a hegyhátszentjakabi általános iskolában.

A kis vasi intézmény hivatalosan a Zalalövői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hegyhátszentjakabi Tagintézménye. Ebben a tanévben nincs első osztályos tanuló. Egy teremben tanulnak a másodikosok, a harmadikosok és a negyedikesek. Az iskola fennmaradására megoldás lehet, ha nem tagintézményként, hanem kihelyezett osztályként működnek tovább – ez az egy alternatíva látszik most ahhoz, hogy elkerüljék a bezárást.

– A szülők, a pedagógusok véleményét bekérték, és azokkal a zalalövői iskola a zala-egerszegi tankerülethez fordult, hogy megmaradhasson az iskola – számolt be Kránicz Ferenc polgármester. Már Budapesten, a minisztériumban lobbiznak az iskola megmaradásáért – ez a legfrissebb, hétfő délutáni információ az ügyben. Szívhez szóló levelet írtak a szülők, akik mindenképpen szeretnék, ha ide járhatnának a gyerekek.

Petricsné Sándor Erika elmondta: maximálisan elégedettek az oktatással, azzal, hogy családias a légkör, napi kapcsolatban vannak a pedagógusokkal, személyes tudják megbeszélni, mit kell gyakorolni a gyerekeknek. Azt már a tagintézmény vezetője, Balaskóné Szkladányi Annamária mesélte, hogy egy-egy osztálykirándulás családi túra is. Bérelnek egy autóbuszt, és mind a tíz gyerek hozza a családját is. És ez csak egy előny a rengeteg között. A gyerekek egymást túlkiabálva mesélték, mennyire szeretnek a hegyhátszentjakabi iskolába járni. A tanteremben ott van a klasszikus krétás tábla, éppen tele van feladatokkal: egy oldalon a másodikosoké, a másikon a harmadikosoké, a harmadikon ott a negyedik osztályos feladatsor. Van interaktív tábla és számítógép is a teremben – ki is használják a modern technikát. A szakmai kritikákra az igazgatónő azt mondta: neki és a kollégájának is ugyanolyan tanítói diplomája van, mint azoknak, akik harmincfős osztályokban tanítják az alsósokat. A tágas, frissen kifestett, barátságos teremben a tanári asztallal szemben balra egy hármas pad: ott ülnek a másodikosok. Középen a harmadikosok, jobbra a negyedik osztályosok. A szépen parkettázott terem tornaórákra is alkalmas, ha nincs olyan időjárás, hogy a gyönyörű iskolaudvart használják. A tanmenetet is mutatta Ancsi néni: párhuzamosra kidolgozott hangos és csendes órák, nem zavarják egymást az osztályok. Sőt! Több példát is mesélt arra, mennyire fogékonyak és ügyesek a gyerekek. Volt, amikor a harmadikosokkal a főneveket kezdték tanulni – de a gyerekek elmondták, hogy erre semmi szükség, mert tavaly figyeltek, és hibátlanul visszaadták az anyagot. Arra is volt példa, hogy egy-egy ügyes alsós előbb jelentkezett a matekpélda megoldásával, mint az éppen a tananyagnál tartó felsőbb éves kisdiák.

– Figyeljük a visszajelzéseket, különösen az első félévben, miután elkerültek tőlünk a gyerekek. Az első dolgozatok gyakorlatilag a mi munkánkat értékelik, az itt tanultakról adnak számot a diákok – mondta az igazgatónő. Nem volt még arra példa, hogy szégyent vallottak volna. – Volt olyan kisdiák, akit, úgy látszik, szigorúan osztályoztam, mert bekerült a nádasdi iskolába és ott javítani tudott matematikából – mondta a tanítónő. Ennyit a színvonalról – de ez csak egy vetülete az érveknek. Petricsné Sándor Erika szerint messzebbre mutat, ha egy kistelepülés iskola nélkül marad. Nem szívesen ültetik távolsági, helyközi autóbuszra a gyerekeket a szülők, elég, ha ők maguk ingáznak a munkahelyre. Márpedig ha ingázni kell az egész családnak, akkor előbb-utóbb elköltözik a család. Jobb lenne, ha inkább beköltöznének, lehetőleg családot alapító fiatalok Hegyhátszentjakabra. A kormányzati családtámogatási intézkedésekben bíznak a helyiek, hiszen van bőven eladó ház a településen. Akkor lesz több gyerek, több lesz az iskolás és nem lesz veszélyben az intézmény léte. Most mindenesetre bíznak a lobbijukban és abban, hogy még legalább újabb 106 évig működik majd iskola Hegyhátszentjakabon.