"Reggeli falatok" helyett jön az igazi virsli

2017. június 13., 07:00 szerző: Budai Dávid fotós: Szendi Péter
komment
A Magyar élelmiszerkönyv változása miatt augusztustól nő a virslik és parizerek hústartalma. Áremelkedés várható.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Azt mondják, aki szereti a virslit, és tiszteli a törvényeket is, ne nézze végig, hogyan készülnek. Utóbbira nem is mernénk vállalkozni, előbbit azonban bevállaltuk, annak örömére, hogy alig több mint másfél hónap múlva az új előírások szerint a párizsinak és a virslinek 40 százalék helyett legalább 51 százalékban kell valódi húst tartalmaznia. Így augusztus 1-től minden virsli és párizsi esetében igaz lesz, hogy kevesebb, mint a fele áll majd ivóvízből, stabilizátorból, szójafehérjéből, állati bőrből és egyéb összetevőkből. A Nyugat-Dunántúl legnagyobb húsfeldolgozójának a tulajdonosával Babati Zoltánnal és Babati Veronika ügyvezető igazgatóval az új törvényről beszélgettünk. - Egy törvény csak akkor ér valamit, ha azt be is tartják - mondja Babati Zoltán, utalva arra, hogy a piacon maradhatnak olyan virslik és párizsik, amelyek nem felelnek majd meg a szigorú szabályozásnak.

Babati Veronika és Babati Zoltán a frissen elkészült juhbeles virsliket mutatja. Érezhető változást hoz az augusztus
Fotó: Szendi Péte
r

Amennyiben nem sikerül kiszűrni az ügyeskedő cégeket, a jogkövető vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek, különösen a külföldről behozott termékek esetében lehet gond. A Magyar élelmiszerkönyvet egyébként már tavaly július 21-én módosították, csak éppen az átállásra hagytak a gyártóknak egy évet, és nemcsak a virsli meg a parizer hústartalma változik, hanem például a krinolin, a szafaládé és a debreceni összetétele is. Ezek minimális hústartalmának 55, a Zala felvágotténak 60, míg a nyári turistának 65 százaléknak kell lennie a jövőben.

Ez persze jó dolog, hiszen itthon volt olyan virsli, amelynek kilója 250 forint volt, azt még szó szerint a kutya sem ette meg - meséli Babati Zoltán, aki szerint mivel sokáig nem volt ez a szigorú szabályozás, sok gyártó megpróbálta a lehető legolcsóbban előállítani a virslit úgy, hogy a húson spóroltak. - Minket az új szabályozás nem érint különösebben, csak egy egészen kicsit kell módosítani a recepten, különben is a tapasztalat az, hogy a fogyasztók pár éve már a minőségi termékeket keresik, a gyenge minőség eladhatatlan.

Miután átrágtuk magunkat a törvényen, következett a lényeg, a virslievés. Két jelölt volt, egy alacsonyabb (35 százalékos) és egy magasabb (48 százalékos) hústartalmú. Miután húsgyárban kóstoltunk, a frissesség kérdése fel sem merült. Az a disznó, amelyik virslink alapanyagául szolgált, pár órával korábban még járt. Ahogyan arra lehetett is számítani nagyon nagy volt a különbség, igaz az alacsonyabb hústartalmúnak sem volt rossz az íze, de a jobb minőségű, drágább, juhbeles mellett kóstolva már feltűnt az íz, szín és főleg az állagbeli különbség. Babati Veronika hangsúlyozta, a vásárlók nagyon is észre fogják venni a változást: a megemelt hústartalom miatt egy más állagú, más fűszerezésű, más ízvilágú termékkel találkoznak majd.

Tegyük fel, hogy mindenki betartja a törvényt, vagy aki nem, arra lecsap az öt éve működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Jobb minőség kerül mindenki asztalára, mi akkor a baj? Egyrészt az, hogy a kereskedők nagy valószínűséggel nem akarják majd érvényesíteni az árnövekedést, vagyis azt szeretnék, ha továbbra is olcsón, eladható áron árulhatnák a virslit meg a parizert, a megnövekedett költségeket állják a gyárak. Csakhogy ez most szinte biztos, hogy nem fog menni, muszáj lesz árat emelni, akár harminc százalékot is - tudtuk meg.

Holecz Gábor a gyártásban vesz részt. Az új szabályozás szerint legalább a virsli felének húsból kell lennie
Fotó: Szendi Péter

A másik probléma, hogy tavaly január 1-ével ugyan csökkentették az élősertés húsának az áfáját 27-ről 5 százalékra, ám akkor 270-280 forintba került egy kiló hús, most a kevés sertés miatt 67 százalékkal többe, 450-470 forintba kerül. Ezért nem jutott el a fogyasztóig az áfacsökkentés hatása, igaz a hús ára sem emelkedett csaknem hetven százalékkal, mivel ezt a veszteséget is a húsipar nyelte le. Kétségtelen, hogy ideje volt már a szigorításnak, de a mostani minőségjavítás a lehető legrosszabbkor jött: amikor a hús ára az egekben van.

Az ágazat is szenved a munkaerőhiánytól, a megyében jelenleg nincs is hentes szakképzés. - Mi annak idején rengeteg szakembert oktattunk, ám jóformán szinte mindenki Ausztriába ment. Hiába fizetünk tisztességes bért, az osztrák fizetésekkel nem versenyezhetünk - sorolja Babati Veronika az ágazat problémáit.

Akárhogyan is, augusztus 1-től jó eséllyel ehetünk jobb minőségű és finomabb húskészítményeket. Persze sokan tartanak attól, hogy ahelyett, hogy egyes gyártók változtatnának a recepten, silány termékeiket átnevezik és ahogyan korábban a frissföl, meg a reggeli ital, megindulnak hódító útjukra a reggeli falatkák és ötletesebb nevű társaik.

Budai Dávid

2017. június 13., 07:00 szerző: Budai Dávid fotós: Szendi Péter

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...