Weöres újra otthon

Baranyai Ernő, Csönge polgármestere jelentkezett a jó hírrel, hogy újra a helyére kerül a költő szobra a Weöres Sándor–Károlyi Amy Emlékház udvarán, ahol csütörtök délelőtt fölújított posztamens várta Segesdi György szoborportréját. Az volt a szerencse, hogy a gipszminta megmaradt, vagyis az eredeti alkotást egészen pontosan újra lehetett önteni. A szobrász ingyen bocsátotta a gipszmintát Csönge rendelkezésére, az újraöntés mintegy 2 millió 300 ezer forintos költségéhez az Igazságügyi Minisztérium egymillióval járult hozzá, a civil gyűjtésből kb. 300 ezer forint gyűlt össze, és elbírálás előtt áll az az NKA-pályázat, amelyből a hiányzó pénz is meglesz.

Balra az előtérben Szakács László, jobbra: Lestyán-Goda János szobrász, kezében a Segesdi-katalógussal, hogy a megfelelő szögben álljon a posztamensen a Weörees Sándor-szobor. Fotó: Szendi Péter

A nagy szakértelmet kívánó munkát a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanöntödéjében végezték el (az egyetemnek is jól jött a saját bevétel), a műhely vezetője, Lestyán-Goda János szobrász irányításával. Több „anyagváltáson" megy át a minta, mire elnyeri végső állapotát. A szobrász először agyagból mintázza meg alkotását, aztán következik a gipsz. Segesdi György Weöres-gipszmintájáról az egyetemi műhelyben nyolc-kilenc darabból összeilleszthető szilikonforma készült, amelyre ecseteléssel került föl a viasz, meghatározva a belül üreges szobor vastagságát. Aztán következett az a samottporos-gipszes „formaanyag", amelyet úgy kell kiégetni, hogy belőle az összes víz elpárologjon, a bronz ugyanis 1000 Celsius-fokon „folyik". A bronzöntéshez öntőgödörre van szükség: ide „döngölik be" a formát öntés előtt. Aztán az összehegesztés, cizellálás, felületkezelés után lehetett autóba tenni a 80-100 kilós szobrot, és elutazni vele Csöngére, ahol csütörtökön napsütés fogadta Weöres Sándort – bár utána az elemekkel társalkodó költő (talán huncutságból) hívott egy kis az esőt is. Lestyán-Goda János, valamint közvetlen munkatársa, Plank Antal hozták meg a Weöres-szobrot Csöngére: a helyi mesterek segédletével helyezték föl és óvatosan, pontosan rögzítették a posztamensen. Hamarosan Segesdi György is eljön, hogy a Weöres 101. születésnapjához igazított ünnepélyes (újra)avatás előtt gravírozott kézjegyével lássa el az alkotást, amelyről ilyenformán joggal elmondható, hogy ez maga az eredeti példány: Segesdi György Weöres Sándor-szobra.

A Segesdi-szobor papírral, könyvvel a kezében ábrázolja Weöres Sándort. Egy ilyen kaland után kicsit másképpen olvassa az ember a bronzba vésett híres Weöres-végszót, miszerint „végtére hazatérek Csöngére". Hát ismét hazatért oda, ahol mindig otthon van.