Zenével, tánccal és helytörténeti előadásokkal is ünnepeltek a kenéziek

2017. július 17., 20:00 szerző: Tóth Kata fotós: Nagy Jácint
komment
KENÉZ Változatos programok - foci, helytörténeti előadás, énekesek és táncosok - szórakoztatták a faluba látogatókat.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Kispályás focimeccsekkel kezdődött a szombati falunap - a záporok időnként közbeszóltak -, majd ünnepi szentmisét tartottak a templomban.

Koszorúzással folytatódott a program a 266 lakosú Kenézben: a világháborúk hőseire és Tóth Ferenc egykori plébánosra emlékeztek.

- Nagy nap ez a mai, nemcsak azért, mert falunap van, hanem mert kis településünk ebben az évben ünnepli nyolcszáz éves évfordulóját - mondta Horváth Lászlóné Őri Judit polgármester a Millenniumi parkban folytatódó rendezvényen. Szavait, miszerint nincsen a községnek különös történelmi múltja, dr. Zágorhidi-Czigány Balázs, a vasvári múzeum igazgatója és Benczik Gyula, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának levéltári kezelője cáfolták. A Gyöngyös mentén elhelyezkedő kis település első írásos emléke 1217-ből származik: II. András király, mielőtt elindult szentföldi keresztes hadjáratára, összeírta a vasvári káptalan birtokait. Oklevél őrizte meg az egyes birtokok nevét - Kenézzel együtt a környékbeli településekét, Vasszécsenyét, Tanakajdét, Megyehídét, Vépét is. A nyolcszáz éves évforduló kapcsán ezt az 1217-es oklevelet említette először Zágorhidi-Czigány Balázs. Kiemelte: Vas megyében a 13. század első feléből kevés oklevelünk maradt fenn - rendkívüli, hogy a tatárjárás előttről ez fennmaradhatott, igaz, nem eredetiben, hanem Zsigmond király 1412-es átiratában.

A színpadon a hegyfalui Háncs Néptánccsoport Fotó: Nagy Jácint

A vasvári káptalan intézményéről is beszélt az igazgató: Árpád-kori történelmünkben és az egész középkoron át környékünk a győri püspökséghez tartozott. Vasvár - mint a legtávolabbi főesperesi központ - olyan messze volt, hogy itt külön egyház-igazgatási egység jött létre, a vasvári főesperes körül egy káptalan alakult ki. Ennek a birtokai egyrészt Vasvár környékén helyezkedtek el, másrészt a Gyöngyös mentén. A nyolcszáz év alatt Kenéz történetében folyamatosan jelen volt a káptalan, és a mai napig megvan: most Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalanként. Érdekességként megjegyezte: nyolcszáz éve írták le először a település nevét, de 1217 elé is visszavezethető a története. - A Szent Miklós-templom már 1290-ben állt, mindig voltak itt házak, sohasem szakadt meg Kenéz folytonossága - hangsúlyozta Benczik Gyula, aki rejtélyeket osztott meg hallgatóságával. Beszélt például egy Mosó nevű faluról, keletre, Pecöl felé, valamint egy Egerköz nevű településről is, amelyek Kenézzel együtt szerepelnek a régi térképeken. Ezenkívül szólt egy 1590-ből származó pecsétlenyomatról és az egyedülálló, festett oromzatú házakról is. Az előadás után ünnepi ebédre invitálták az egybegyűlteket: keszthelyi mesterszakács főzött. Kulturális műsor kezdődött kora délután: amatőr tánccsoportok léptek fel, operetteket, örökzöldeket is hallgathatott a közönség a faluközpontban. Fellépett a tápláni Tavaszi Szél Citerazenekar és a hegyfalui Háncs Néptánccsoport is. Este Solymos Tóni műsorára szórakozott a falunap közönsége, majd báloztak a kenéziek.

Tóth Kata

2017. július 17., 20:00 szerző: Tóth Kata fotós: Nagy Jácint

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...