2016.02.07. 17:51
Vidám rönkhúzás - Ezrek jártak Kétvölgyön
Kétvölgy – Több mint száz éves hagyománya van már a rönkhúzásnak az Őrségben és a Muravidéken. Azért különleges a Rába-vidéki szlovének programja, mert a kezdetektől fogva szlovén és magyar, kétnyelvű, idén sem volt másként. Ezrek vettek részt a programon, a rengeteg kamerától és fényképezőgéptől alig látszott az ifjú pár.
– Fogyasztottak alkoholt? Nem?! Akkor büntetést kell fizetni! – Ilyen párbeszéd (és egy kis aprópénz kifizetése) után juthattak az érdeklődők Kétvölgy közelébe.
A falut teljesen lezárták, az autók minden irányba kilométer hosszan parkoltak az utak mentén. Ezrek voltak kíváncsiak a Rába-vidéki szlovének autentikus rönkhúzására, ami tavaly óta szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében. Ezért volt az óriási érdeklődés: hazai és szlovéniai tévéstábok, fotósok hada követte és dokumentálta a program minden mozdulatát.
Itt nem volt szerepcsere, tényleg helyi fiatalok öltöztek be: egy eladósorba került lány menyasszonynak, egy legény vőlegénynek. Rönkre ültették őket, a rönköt 56, szintén eladósorba került fiatal húzta, vőfélynek és koszorúsleánynak öltözve. „Karcsi és Matildka” volt az ifjú pár, valójában Bartakovics Ábel és Zsöks Kriszta. Tényleg nem volt a farsangban esküvő, ezért tartották a programot Kétvölgyön, ahol azelőtt nem volt még rönkhúzás.
Nem gúny a program, hanem figyelmeztetés: felhívás a fiataloknak, hogy alapítsanak családot. Ez a szlovén kisebbségnek különösen fontos.
1904-ben, Orfaluban tartottak először Rába-vidéki szlovén rönkhúzást, azóta az idei volt a 26. ilyen program. A nagyszabású kétvölgyi rendezvényt az Országos Szlovén Önkormányzat szervezte, a kivitelezésében aktív közreműködő volt a kétvölgyi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat, a Kétvölgy Településért Egyesület és Kétvölgy községi önkormányzata.
A kilátó alatti úttól a művelődési házig húzták a fiatalokat, majdnem egy kilométeres volt az út. A vendégeket egy 1808-ban, szlovén nyelven megjelent vőfélykönyv szövege szerint hívták – bár nem volt szükség nagy invitálásra, a környékből és szerte az országból érkeztek kíváncsiskodók, hogy részesei lehessenek a programnak.
Ahogy azt kell: a fiatalok a faluba mentek az ifjú párért, közben farsangi alakoskodók, boszorkányok és ördögök kivágták a „szégyenfát”, a rönköt. Persze csak jelképesen, hiszen az igazit már előző nap kivágták, feldíszítették. A rönk többszörös jelkép: a férfi és a női nemi szervet is jelképezi, a szaporodásra, családalapításra szólít.
Nem csak a hatalmas fatörzs, hanem az egész falu színes papírdíszeket kapott a nagy napra.
