Körmend

2015.05.04. 07:53

Szabadtéri kiállítást is nyitottak a Szabadság téren az 1965-ös rábai áradásról

Körmend - Ötven évvel ezelőtt hatalmas árhullám érte el a országot, közte a Rába vidékét. Ezrek kerültek veszélybe.

Kozma Gábor

Az országos áradást két tényező is nehezítette. Abban az évben sok hó esett, az olvadás már önmagában óriási víztömeget hozott az Alpok vidékéről. Ehhez jött még a kitartó esőzés. A megyében három (!) napon át egyfolytában zuhogott, a folyók, a patakok szintje óráról órára nőtt. A Rába óriásira duzzadt, majd kiöntött. A város mélyebben fekvő részein csak a katonaság tudott érdemben tenni harci járművekkel.

Bebes István polgármester nyitotta meg a főtéri fotókiállítást. Fotó: Jámbori Tamás

Minderre is emlékeztek nemrég a körmendiek. Gyakran elhangzott, hogy ötven évvel ezelőtt hatalmas árhullám vonult le a Rábán. Erre emlékezve a Csaba József Honismereti Egyesület kezdeményezésére megemlékezést tartottak az 1965-ös nagy árvíz évfordulóján. Az események felidézése mellett néhány képet is kiállítottak a Szabadság téren, amelyet az egykori könyvtárigazgató Vizi László készített. Bebes István polgármester emlékező beszédében kiemelte, hogy az 1965-ös nagy árvíz bebizonyította, hogy mekkora gondot okoz, ha nem figyelünk eléggé a természet veszélyeire. Hozzátette, hogy a Rába mentén élők számára örök tanulság, hogy tisztelni kell a folyót. Az egyre gyakoribb árvíz napjainkban is tudat alatti félelmet kelt a folyó környékén élő emberekben.

– Ötven évvel ezelőtt halálos áldozatokat is követelt az árvíz, s ez azért történhetett meg, mert sokan lebecsülték a folyót, nem vették komolyan az erejét. Fontos feladat a gátak erősítése és olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek a Rába mentén élők biztonságát szolgálják – hallhatták az emlékezők. A polgármester végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt esztendőben is több jelentős árhullám fenyegetett. – Sokan nyújtottak segítő kezet, de többen voltak azok, akik egyfajta katasztrófaturizmus résztvevőjeként szemlélték az eseményeket. A lényeg azonban az, hogy a körmendiek felelősségteljes emberek. Így bízhatunk abban, hogy az itt élők átérzik az ügy fontosságát, és ha segítség kell, ott lesznek a gátakon – mondta Bebes István.

Bár a kiállított képek önmagukért beszéltek, a városi könyvtár igazgatója, Mecsériné Doktor Rozália többekkel együtt felelevenítette azokat a nehéz időket. Sajnos tragédiák is történtek. Volt, hogy egy istállónál, az állatok mentése során felborult a csónak és többen megfulladtak. A kiskatonák hősiesen vették ki részüket a védekezésből. Ahogy nőtt a víz, úgy lett egyre több kétéltű harci jármű a városka utcáin. – Egészen rendkívüli napokat éltünk meg – mondta el János, aki akkor még gyerekként izgalmasnak tartotta az áradást. – Arra emlékszem, hogy a katonák teherautókon vitték a homokzsákokat, az élelmiszerért pedig sorban kellett állni a kijelölt boltoknál. A város jórészét lezárták, a rádió folyamatosan sugározta a vízállásjelentést. Ez azóta is a fülemben cseng.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!