Svájc a 200 éves függetlenségét ünnepli

A napóleoni háborúk után 1814–1815-ben Bécsben gyűlt össze valamennyi európai állam – a török birodalom kivételével –, hogy az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével nemzetközi kongresszuson rendezzék Európa sorsát, államhatárait.

Svájcot akkor, 200 éve 22 kantonból álló szövetséggé nyilvánították és semlegességét újra biztosították.

Az alpesi ország külpolitikai semlegessége azóta töretlenül tart. Ezt bizonyítja, hogy egyik világháborúban sem vett részt, vagy az is, hogy az ország csak 2002-ben lett az ENSZ tagja.

Miután nem tagja az Európai Uniónak sem, kevesebbet tudunk róla. Pedig lehetne tanulni tőlük. Például a svájci félig-közvetlen demokráciát, amelynek alapelve: a hatalom a néptől származik. Minden fontos ügyet népszavazással döntenek el. Ennek erős mivolta teszi Svájcot az úgynevezett kompromisszumos (konszenzusos) demokrácia mintaországává.

A népszavazás lebonyolítása előtt az ügyet széles körű társadalmi vitára bocsátják, majd minden szavazópolgárt kellő időben, írásban tájékoztatnak a mellette és az ellene szóló érvekről. A szavazatokat akár postán is feladhatják a svájciak, a népszavazás pedig mindig érvényes és az eredménye kötelező. Némelyik kantonban (tartományban) a népszavazás intézménye kiterjed például a költségvetés kérdéseire, az adókra is.