Összevethető-e Fukusima és Csernobil?

- Romlott-e a helyzet a japán atomerőműben?
   
- Nem. A legtöbb sugárzó anyag a március 11-ét követő napokban került a környezetbe, miután a földrengést követő szökőár működésképtelenné tette a Fukusima-1-es erőműkomplexum hűtőrendszerét. A dolgozók jelenleg is azon dolgoznak, hogy csökkentsék a hőmérsékletet a túlmelegedett reaktorokban, de eddig nem sikerült teljesen ellenőrzés alá vonniuk a helyzetet. A múlt hétig küzdöttek például a sugárszennyezett víz tengerbe szivárgásának elfojtásával, a hatóságok szerint mindazonáltal egyre kevesebb radioaktív anyag kerül a környezetbe.
   
- Ha a helyzet nem romlik tovább, miért rontották a nukleáris válság minősítését?
   
- A döntés mögött inkább a válság kezdete óta bekövetkezett sugárszennyezés újraértékelése áll. Az új adatok fényében a szennyezéskibocsátás meghaladta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hét fokozatú skálájának legfelső, "súlyos balesetet" jelentő 7. fokozatának küszöbértékét. Korábban egyetlen balesetet minősítettek 7-es fokozatúnak, mégpedig a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett leolvadását.
   
- Ezek szerint a japán válság éppoly súlyos, mint a csernobili volt?
   
- Egyelőre nem. A csernobili egy gyorsan kifejlődő válság volt. Ott egy rutinszerű leállítást vétettek el, ami a reaktor túlmelegedéséhez, robbanásához és kiégéséhez vezetett. A sérült reaktor tíz napon át okádta a levegőbe a sugárzó anyagokat, s csak azután kezdett lehűlni, hogy helikopterekről homokot, agyagot, ólmot és más anyagokat öntöttek rá. A fukusimai válság ezzel szemben különböző problémák több mint egy hónapja tartó, lassú sorozata. Igaz, hogy robbanás történt az erőmű három reaktoránál, s az egyik valószínűleg szivárog. Ám két különböző szerkezetű erőműről van szó. A csernobilitől eltérően a fukusimai erőmű nyomás alatt lévő blokkjait 15 centiméteres acélburok védi, ami szerepet játszhatott a károk mérséklésében.
   
- Akkor mégis, minek tudható be az azonos szintű minősítés?
   
- A NAÜ normái szerint egy balesetet akkor minősül 7-es fokozatúnak, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége már valószínűleg káros az emberi egészségre és hosszú távon károsítja a környezetet. A küszöbértéket néhány tízezer terabecquelerben szabták meg - abban a mértékegységben, amelynek alapjául a nukleáris balesetek során leggyakrabban a környezetbe kerülő jód 131-es izotóp sugárzása szolgál. Mostanra a fukusimai erőmű szennyezéskibocsátása is meghaladta ezt az értéket, de a japán kormány azt állítja, hogy a szennyezés még mindig csak egy tizede a csernobilinek. Annak esélyét, hogy Fukusima sugárszennyezése meghaladja Csernobilét, csekélynek tartják, de a veszély mindaddig fennáll, amíg nem sikerül helyreállítani a reaktorok hűtőrendszerét.
   
- Milyen egészségügyi kockázatok vannak?
   
- A környezetnek is van természetes háttérsugárzása, ezért az alacsony szintű sugárzás nem okoz egészségkárosodást. Magasabb dózisok többféle rákbetegséget okozhatnak. A lényeg a kitettség korlátozása. Mivel a radioaktív elemek nehezek, koncentrációjuk általában a sugárzás forrásának közelében, esetünkben az erőműben a legnagyobb. A japán kormány kitelepítette a közelben élőket, a valamivel távolabb lakóknak pedig azt tanácsolta, hogy tartózkodjanak zárt térben.
   
- Csak az erőmű közelében lévők vannak veszélyben?
   
- A szél eddig többnyire az erőműtől északnyugati irányba fújt, s csak ritkán a tenger felé, tehát a radioaktív elemeket az ország belseje felé sodorta. A kormány betiltotta a zöldségek és tej forgalomba hozását azon térségekből, ahol szennyezést mértek. Hétfőn pedig további öt település kiürítését rendelte el, hogy a lakosság ne legyen hosszú ideig kitéve a sugárzásnak.
   
- Mi a helyzet a Japánon kívül élőkkel?
   
- Az időjárás nyomokban eljuttatta már a fukusimai sugárzást Dél-Koreába és Kínába, s a légáramlatokkal a radioaktív részecskék az Egyesült Államokat is elérték. Mindenesetre a kormányok szerint a mért értékek nem veszélyesek.
   
- Csernobilban voltak halottak?
   
- Harmincegyen főleg amiatt vesztették életüket, hogy a katasztrófaelhárítási munkák során nagyon magas sugárzási szintnek voltak kitéve. További ötmillió ember volt (különböző mértékben) kitéve a sugárzásnak. Emiatt a katasztrófa után nagyobb arányban fordult elő pajzsmirigyrák a 18 évesnél fiatalabbak körében. A NAÜ kutatásai szerint végső soron mintegy 4000 ember halt meg rákban, egy ENSZ-tanulmány ugyanakkor ennek több mint duplájára becsülte ezt a számot, más szervezetek pedig még ennél is sokkal magasabbra tették a halálos áldozatok számát.
   
- Ugyanez megy majd végbe Fukusima térségében is?
   
- Fukusimában eddig 21 dolgozó szenvedett el 100 millisievertnek megfelelő sugárfertőzést. Két dolgozót égési sebekkel kezelnek, mivel erősen szennyezett vízben gázoltak az egyik épületben. De eddig egyetlen sugárfertőzés okozta haláleset sem történt. A rákos daganatok gyakran évek vagy évtizedek alatt alakulnak ki.
   
- Milyen radioaktív elemeket találtak eddig a térségben?
   
- A legtöbb mérés két elemre, a jódra és a céziumra összpontosított. A 131-es jódizotóp gyorsan szertefoszlik, felezési ideje nyolc nap, és 80 nap alatt szinte eltűnik. Ha azonban belélegzik vagy lenyelik, felhalmozódhat a pajzsmirigyben, ami rákot okoz. A cézium-137 felezési ideje 30 év, eltűnése mintegy 300 évbe telik. Ez is felhalmozódhat a szervezetben, s kapcsolatba hozható rákos betegségekkel, bár a Csernobilt követő kutatások nem állapították meg a céziumhoz köthető daganatok számának növekedését.