2013.05.14. 16:44
Weöres-díszbemutató készül Szombathelyen
Szombathely - A hatalom működésének természetét mutatja föl Weöres Sándor mesés, sokrétű tragikomédiája, a Szent György és a Sárkány. Bemutató: a centenáriumon.
Weöres Sándor különleges tünemény - nemcsak a költészetben, hanem a "drámaköltészetben" is: sokrétű, filozofikus, ízes, gyönyörű és "mesebeli", vagy inkább mitologikus színpadi művei nem könnyen adják meg magukat a színháznak. Nem csoda, hogy ugyancsak ritkán színre kerülő "kvázi római kori" tragikomédiája, a Szent György és a Sárkány szombathelyi centenáriumi díszbemutatóját nagy várakozás előzi meg. De így volt ez mindig: az 1965-ös darab ősbemutatóját 1972-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban tartották. Azt a kaposvári előadást Zsámbéki Gábor rendezte, aki aztán az ezredfordulón a budapesti Katona József Színházban is színre vitte az Octopus-kultusz bukásának - és más formában való továbbélésének - történetét; ebben a máig érvényesnek tartott előadásban szintén Fekete Ernő játszotta a Sárkányt legyőzni Jézus nevében induló címszereplőt, Giorgiót.
Weöres közelgő 100. születésnapja kötelezettségként rója a róla elnevezett színházra valamely művének bemutatóját, de a keddi Octopus-olvasópróbán Valló Péter bevezetőjéből kiderült: másról, jóval többről lehet itt szó, mint kötelességteljesítésről. A rendező úgy véli, az Octopust "tokkal-vonóval a 20. század magyar történelmének eseményei ihlették". Vagyis Weöres igenis saját, megélt történelmi tapasztalataira alapozva (Szálasitól Rákosiig) vonta le a tragikomédiában testet öltő következtetést, miszerint "a hülyék hatalma helyett kis megingással a hülyék hatalma jön"; az embernek pedig nem kell az "engedésen" alapuló eszmerendszer, az embernek a diktatúra kell. Elvégre a tavaszünnepen szűzáldozatot követelő Sárkány is csak akkor létezik, ha vannak, akik hiszik: ki tudja, a Sárkány-szentély tojásában mi van, van-e valami. Az értelmetlen, üres világban egyetlen lehetséges érték marad, a szerelem: "Ezt a szemléletet - amelynek nagy magyar irodalma van - Lauro első pillantásra hedonizmusnak tűnő felfogása képviseli".
Valló Péter szerint a színdarab tragikumát ("futószalagon halnak az emberek") különös életszeretet színezi át. És hogy milyen fantasztikus nyelven szól, már az olvasópróbán kiderült: "(...) Nagy Cannidas király, mit válaszoljak? Ha azt mondom, szűz vagyok: méltán hiheted, olyan erényt vallok magaménak, ami már nincsen. Ha azt mondom, nem vagyok szűz: hátha csak a sárkánytól akarok menekülni. Akármit feleljek, ki a megmondhatója, igazat vallok-e?"