Márton és az osztozás logikája - Kereszténység a római világ határán: egyik fele Pannonhalmán, a másik Szombathelyen

A Szent Márton-év tiszteletére megrendezett kiállítás is az „osztozás logikája” szerint jött létre: a délelőtt a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban, este pedig a szombathelyi Iseumban megnyílt, Szent Márton és Pannónia kapcsolatát föltáró tárlat együtt ad ki egy egészet. Márton apja még a római császári testőrség elit alakulatában szolgálhatott Savariában, ő maga is a császár katonájaként kezdte pályafutását. Szülővárosában, az egykori Savariában, a mai Szombathelyen „Szent Márton és Pannónia. Kereszténység a római világ határán” címmel-tematikával illesztették hozzá - szó szerint - az iseumi állandó kiállítás installációhoz a jubileumi bemutatót: mintha az idő újabb rétegei válnának így láthatóvá. Az összében-egészében körülbelül 5 évszázadot felölelő időutazás Pannonhalmán folytatódik, tehát a kronológiát követve Szombathelyen érdemes kezdeni, és Pannonhalmán folytatni az ismerkedést. Ebben az összefoglaló formában most először láthatja a közönség a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit.

A szombathelyi megnyitón Puskás Tivadar polgármester után Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondott köszöntőt. A megyés püspök szerint Szent Márton kora és a jelenkor között több hasonlóság van, mint különbség. Veres András úgy látja, a hasonlóságok között az első, hogy „ma is olyan elutasítottságra talál a kereszténység, mint Szent Márton korában talált”. Várszegi Asztrik köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Márton egyrészt nagy szeretettel karolta föl a szegényeket, másrészt azt is tudta, hogy társadalmi szinten is meg kell tenni a megfelelő lépéseket a változáshoz.

A szentszék képviseletében Carlos Alberto Azevedo püspök, a Kultúra Pápai Tanácsának delegátusa nyitotta meg a kiállítást, amelyet „a korai kereszténység egyik legnagyobb szeretetnek és tiszteletnek örvendő szentje” tiszteletére rendeztek. Mint mondta, a megosztott köpeny-jelenet külön fejezetet kapott a keresztény művészettörténetben. Márton az osztozás logikáját követi, és Carlos Alberto Azevedo úgy látja, a mai kor kihívásaira is csak ez a logika adhat választ.

Takács Imre művészettörténész, a kettős kiállítás főkurátora arról beszélt, hogy a szombathelyi bemutató megvalósítása nem volt könnyű: a már fennálló iseumi állandó tárlatba kellett belehelyezni a Savaria Múzeum gyűjteményét mozgósító Márton-kiállítást. Az állandó tárlat vörös felületeit kék felületekkel egészítették ki: a Márton-tárlathoz kapcsolódó információk itt olvashatók. A tárlat különös alagúttal ér véget, az elképzelés szerint az alagút végén látszik a fény: a sokvallású birodalommal együtt eltűnő római istenek helyére lépő kereszténység. A szombathelyi kiállítás két kurátora Tóth Endre és Vida Tivadar, közreműködött a tárlat fölépítésében Sosztarits Ottó. Carlos Alberto Azevedo szerint a szépség és a szeretet tekintet kérdése: azt jelenti, hogy észrevesszük, aki/ami mellett elhaladunk. A kiállítás Szombathelyen és Pannonhalmán november 30-áig tart nyitva.