Kultúra

2014.09.27. 14:04

A közösségi színház kellékei

A celldömölki Soltis Lajos Színház közösségi színházként működik, ami sok más mellett azt is jelenti, hogy a társulat önellátó. Például a színészek készítik a kellékeket.

Ölbei Lívia

A Soltis színház ezekben a hetekben Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékának – a több mint 100 éve született színdarab Katona Imre által készített változatának – bemutatására készül. És ha az ember meglepi őket egy felhős-borongós délelőttön, érdekes látvány fogadja az előtérben.

Benkő Ágnes rendező, koreográfus, színész – ő lesz Többsincs királyfi dajkája az előadásban. Ja, és kelléket is készít (Fotó: Ölbei Lívia)

Persze mostanában a Koptik Odó utcai kamaraszínházat kívülről is egyre érdemesebb szemügyre venni. Az idő előrehaladtával színesedik az épület, a KMKK felőli oldalon a zöld árnyalatai nyugtatják-vonzzák a tekintetet, hamarosan a homlokzat is elnyeri azt a formát, amelyet Fülöp Edina megálmodott. De menjünk tényleg beljebb. Óvatosan kell lépkedni, mert ha az ember nem vigyáz, sárkánnyal (itt egy fej, ott egy fej, amott egy farok) találhatja szemben magát. „Nem találom a negyedik fejet”, mondja Benkő Ágnes, és a megjegyzés ezúttal nem egy abszurd drámából való. Az élet produkálja a szituációt. Ráadásul Ági most nem is a hétfejű sárkányra gondol, hanem azokra a karakteres kis kínaiakra, akik bábuként kelnek majd életre az előadásban. Ha közelebb megyünk, kiderül, hogy törzsük egyszerű petpalackból való, de ez a felfedezés egyáltalán nem illúzióromboló. Inkább arról mesél, hogy a játékos kedv, a kiapadhatatlan kreativitás csodákra képes.

Átváltozás nélkül nincsen színház, és ezek a kellékek gyakran egészen különös átváltozáson mennek át. Nem csak arról van szó, hogy az ásványvizes palack átbucskázik a fején, és máris komoly kínaiként mutatkozik be. Egy-egy kellék úgy hordozza magában a társulat történetét, ahogy az évgyűrűk a növekvő fákról adnak fontos információkat.

B. Péter Pál, a Soltis színház színésze, a Többsincs királyfi rendezője mutatja a sárkányfejet, amelyen már csak belülről látszik, hogy évekkel ezelőtt commedia dell' arte-maszkként szolgált. Kis átalakítás, kiegészítés, zöld festék – és máris készen van a félelmetes fej, amelyből persze hét kell. Mert sárkány nélkül nincs mese: Többsincs királyfinak a sárkány után az „ördögök urával”, aztán a „földi rosszal” is meg kell mérkőznie, hogy helyreálljon a világ rendje. (József Attila a világ gyémánttengelyéről beszélt, amely menthetetlenül meggörbülne, ha nem születnének versek. Tulajdonképpen ezt, a világ gyémánttengelyét védik a meggörbüléstől a mesék is.)

Péter különben elmélyült munkát szakított félbe a kedvünkért: kisszéken ülve szivacslabdát farigcsált nagy műgonddal, értékes királyi jogar lesz belőle.

B. Péter Pál színész, rendező, amint szivacslabdát farag (Fotó: Ölbei Lívia)

És itt dolgozik, fúr-farag Bruckner Roland is, aki ha kell, sofőr, ha kell, kellékes, ha kell, díszletező. És ha kell (de még mennyire, hogy kell!), ő a címszereplő a Woyzeck-előadásban, Nagy Péter István új rendezésében. Georg Büchner, a tragikus sorsú 19. századi drámaíró a kiszolgáltatott kisembert vitte színre nagy erővel. És a celli előadás méltó a zseniális, rendezőt és színészt mindig alaposan megdolgoztató drámatöredékhez. Roland testét-lelkét-személyiségét, sok munkával alátámasztott mesterségbeli tudását mind odaadja ennek a játéknak. És lám, most meg hajolgat a szerszámosláda fölött – ha egyszer ebben a pillanatban itt van rá szükség.

Sz. Bertalan Editet – mindig ő varrja, tervezi nagy leleménnyel a jelmezeket – beljebb, a színpadon találjuk meg: aranysárgában játszó, hatalmas textildarab fölött térdel éppen. Az olló siklani kezd, a textilből rendezői kívánságra kimonó lesz. Jó látvány a játéktér feketéjében.

Nagy Gábor, a Soltis színház vezetője szerint viszont az lesz az igazi, ha nem a színpadon meg a kamaraszínház előterében, hanem a műhelyben készülhetnek majd a kellékek. Ha lesz műhely. A kamaraszínház padlása a célra alkalmasnak látszik, de mindent szépen sorjában.

A Többsincs-kellékek éppen most, ezen a szeptembervégi vasárnapon kelnek először életre: premier 15 órakor. Ahogy az ajánló mondja: Benedek Elek több mint 100 éve a Nemzeti Színház számára írta meg a Többsincs királyfi színpadi változatát. A szöveget Katona Imre dramaturg „tisztította meg” a 21. század és a Soltis színház számára. A címszerepben Szalai Szabolcs indul neki a világnak, Világszép Gyöngyvirágot – akiért érdemes harcolni – Ziembicki Dóra játssza. Ráki, a királyfi dajkája: Benkő Ágnes, Bakarasznyi, a dajka férje: Bruckner Roland. Habakuk, udvarmester: Nagy Gábor. Hájháj, az ördögök vezére: Pesti Arnold / B. Péter Pál (váltásban). Durumó (alördög): Piler Ádám. Mirkó, napnyugati király, Többsincs apja: Sipos László. És máris jelentést kap, hogy a napkeleti királyt, Gyöngyvirág apját is ő személyesíti meg.

A bemutató után szokás szerint turnéra indul a társulat. Előbb a megyében (Bobától Káldon és Sárváron át Szombathelyig), aztán még messzebb. Játszani kell, nehogy végképp meggörbüljön az a gyémánttengely.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!