A kulcsot a mának a jövő nyújtja

Az est házigazdája, Kaisinger András egyetemi hallgató a különösen nagyszámú hallgatóság előtt kérdezte könyveiről, írásairól a szerzőt, egykori tanárát.Az országosan ismert irodalmár elmondta: a Kifelé a ködből az Ottlik Géza műveiről szóló írásainak gyűjteménye, kiegészítve még meg nem jelent tanulmányaival.

Fűzfa Balázs szerint Ottlik legismertebb műve, az Iskola a határon című regény a 20. századi magyar irodalom egyik kulcsfontosságú alkotása. A történet 1923–26-ban játszódik egy katonai reálgimnáziumban, Kőszegen, ahol serdülő fiúk az eszményített gyerekkorból belépnek egy kibírhatatlannak tűnő világba, a szabadságból a kiszolgáltatottságba. A könyv borítóján egy elmosódott ablak látható, amit a szerző véletlenül fényképezett le az iskola egykori kápolnájában, ugyanakkor tudatosan választotta könyvéhez. A regény főszereplője is kinéz az ablakon és úgy érzi, mintha a távolban ellátna egészen hazáig, a szabadság birodalmába. A Buda című regényben, amely az Iskola a határon folytatása, szintén fontos mozzanat az ablak: a főszereplő egy ablakot készül megfesteni, amely a műben nem más, mint a létezés metaforája.

Fűzfa Balázs (balról a második) könyvbemutatóját egyetemi hallgatók színesítették Fotók: a szerző

A szerző szerint „mindig belül vagyunk valahol, ugyanakkor ki is látunk, tehát képesek vagyunk arra, hogy a saját létezésünknél tágabb körökben szemléljük a világot”. A mű címe is üzenetet közvetít, a köd a regény egyik fontos mozzanata, főhőse ködben végzi el a reggeli tornát, a kötelezőt, amikor senki sem látja, ezzel üzenve: szabad vagyok, eldönthetem, hogy megcsinálom, vagy nem.Az író elmondta még: Ottlik műveinek visszatérő kérdései a határok, a határátlépések, a bizonyosság, a bizonytalanság, de talán legfontosabb a nyelv, „amelynek segítségével az egyik ember eljuthat a másikhoz és végül eljut önmagához”.A Szavak és szóközök című könyve számos izgalmas témát tárgyal, mint például a digitális kultúra kezelése, a nyomtatott irodalomkönyvek létjogosultsága, a felgyorsuló világ kérdései, a nemzedékváltás, a nyomtatott, papírra épülő, hagyományosnak mondható kultúrából az átmenet a digitálisba, amely példa nélküli az emberiség történetében.

– A jövő adja a kilincset a múltnak és a mának, s nem fordítva, mint megszokhattuk évszázadok során – hangsúlyozta Fűzfa Balázs, aki vallja: ha sok mindent tudunk digitalizálni, felszabadul az időnk, és ki tudjuk tölteni értelmes tartalmakkal. A kötetben még számos interjút, beszélgetést és töprengést olvashatunk kortárs költőink, neves oktatók részvételével. A mű egy nagy témát, az irodalomtanítást, az élményközpontú irodalomtanítás jövőjét is felöleli, továbbá szóba hozza a szerző nevéhez köthető 12 legszebb magyar vers programot és a slam poetryt, valamint a Rambo-verseket is. Az élvezetes, remek hangulatú könyvbemutatót két egyetemista, Lutor Kata és Rozmán  Kristóf  kísérő előadása tette még gazdagabbá: utóbbi  nagyrészt  saját alkotásait szavalta-énekelte az irodalmat szerető közönségnek.