A négyzet Malevics előtt és után

Tóth Csabának ez az eddigi legnagyobb külföldi kiállítása (49 művel), a hazaiakat is tekintve a harmadik legjelentősebb tárlat, ahol bemutatja az alkotásait.

A híressé – hírhedté vált Fekete négyzet című képét száz évvel ezelőtt festette az orosz avantgárd művész, Kazimir Malevics. Az ominózus négyzet véget vetett a festészet korábbi metaforikus korszakának.

Tóth Csaba visszatekintő kiállítása címében ehhez a fekete négyzethez nyúl vissza, ahol gyökeres fordulatot vett a nyugati kultúra képfunkciója, képfilozófiája.

Dr. Farkas Veronika művészettörténész, a Galéria Limes igazgatója, középen Ölveczky Gábor komáromi grafikusművész, aki megnyitotta Tóth Csaba festőművész (jobbról) kiállítását. Fotó: Módy Péter

A Vas megyében is jól ismert Ölveczky Gábor grafikusművész a révkomáromi tárlatot megnyitó beszédében a négyzet Malevics előtti jelentéstartalmait is feltérképezte:

– A négyzet univerzális jelkép, a kör ellentétpárja, a transzcendensnek, az éginek materiális alapja és egyben tükörképe. A négyzet a Föld, az anyag, formát és testet öltött isteni gondolat megnyilvánulása, akár mint a teremtett világ, akár mint például Isten neve, mely sok nyelvben –így a héberben, görögben, arabban is – négy betűből ölt formát, de a latin nyelvben (deus) is így van – mondta Ölveczky Gábor.

– Számos kultúrában a négyes szám maga is szentséggel bír, például a kínai, vagy az amerikai indián kultúrákban. A négyzet az állandóság, időtlenség, mozdulatlanság és szilárdság szimbóluma. Nem véletlen az egyiptomi piramisok, vagy éppen a maja templomok négyzet alaprajza. A bibliai Özönvízzel (mely motívum szintén megtalálható szerte a világon az emberiség kulturális örökségében) az Őskáosz tér vissza, amiben egyetlen szilárd pont, egy kocka alakú építmény: Noé bárkája. De a körrel körülírt négyzetbe kényszerített Ember, mint az univerzum motívuma szintúgy megjelenik a hindu és kínai ábrázolásokon éppúgy, mint Leonardo da Vinci oly sokszor megidézett rajzán... Tóth Csaba itt látható festményei ezen logika szerint Noé bárkájának felelnek meg."

Számos szombathelyi kiállításról is emlékezhetünk: Tóth Csaba képinterpretációi olyan négyzetes képek, amelyekből kivonta az eredeti színeket, de az interpretált mű a maga teljes részletességében van újrafestve. A kép közepére pedig jól olvasható, szép nagy betűkkel felír egy-két latin vagy görög szót, ami az új jelentést kiteljesíti. A képeket felülíró idegen szavak jelentésének érdemes utánanézni – ki ismeri ma már a latint vagy a görögöt –, értékes többlettartalmak világa nyílik ki számunkra. Akik jártasak a festészetben, könnyen felfedezhetik az eredeti képeket festő mestereket, talán a címre is emlékeznek. Ezek ismeretében még komplexebb az újraalkotott festmény jelentéstartalma, amely egyszerre intellektuális és érzékekre ható.

Tóth Csaba számára fontos, hogy az eredeti kép szépsége érzékelhető legyen a néző számára. Ezért amikor a képet újrafesti választott formájába a négyzetbe, akár a képből elhagy, akár az eredeti műalkotást nagyon kis mértékben átkomponálja.

Maga a művész a Rosetti kőhöz hasonló bilingviseknek is nevezi képeit, ami a festészet metaforikus és fogalmi korszakának kétnyelvű szótára. A kiállítás váratlanul nagy érdeklődést váltott ki Szlovákiában, aminek köszönhetően április 22-éig máris meghosszabbították az időtartamát. Ezen kívül a kiállításnak köszönhetően pedig meghívták a Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ Rajzi Intézeti Tanszék hallgatóit egy csoportos bemutatkozásra a Limes Galériába.