2015.10.24. 07:13
Az apát könyve - Székely László krónikája 1938-1952-ből
Kőszeg – Hittanár, apát, plébános, költő, műfordító volt a Kőszegen máig nagyon tisztelt Székely László, akinek feljegyzéseiből készült régóta várt könyvét a vár lovagtermében mutatták be.
– Nagy adósságot törlesztünk, hiánypótló kordokumentumot adunk közre a XX. század sötét időszakából – hallottuk a kiadásért felelős Farkas Csabától, majd a Székely László életútját ismertető Huber László polgármester a városhoz kivételes személyiségként kötődő, „a toll embereként” mutatta be a kivételes műveltségű, bölcs és emberséges Székely Lászlót. Ugyanakkor következetes, bátor emberként is, aki 1952-ben, a legfélelmetesebb Rákosi-korszak idején is tiltakozni mert, amikor Kőszeg nagyon szép városházájának homlokzati freskóit a hatalom lefestette, eltüntette.
– Kőszeget példaértékűvé az ilyen emberek tették – hangsúlyozta Huber László.
Harangozó Vilmos esperes plébános és dr. Horváth Lajos kanonok az emlékeiket idézték fel a hosszú életet megélt, 1991-ben 97 évesen elhunyt apátról, akit Kőszegről 1952-ben Győrvárra, majd Gasztonyba helyeztek, és végül Székesfehérváron hunyt el.
Farkas Csaba, Huber László, Pál Ferenc, dr. Horváth Lajos és Harangozó Vilmos a könyvbemutatón
Fotó: Ohr Tibor
280 sűrűn gépelt kéziratoldalból született meg a Kőszeg krónika, 1938-1952 című 500 oldalas vaskos kötet, amelyet 548 jegyzettel, 890 név feldolgozásával a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár dolgozói láttak el. A nagy munkáról a levéltár vezetője, Pál Ferenc számolt be. Ő mondta azt is: a kötetet tele van olyan személyekkel, akik nem kaptak igazságot, mégsem lehet azzal a szándékkal elolvasni, hogy egyfajta igazságot tesz a könyv, hiszen egy ember írta, aki a saját szemléletével tekintett a világra, a körülötte történt eseményekre. Kőszeg identitásának, mentalitásának alapjai vannak megírva benne, ezért hasznonnal forgathatja mindenki.
– Ezt a napot évek óta vártuk – kezdte beszédét az apát unokahúga, Székely Orsolya, aki felkérte a kiadót a mű megjelentetésére. Nagybátyjáról elmondta, hogy szerette ezt a várost, itt élte legszebb és legküzdelmesebb éveit.
– Kőszeg harangjai zúgtak, a városházán fekete zászló lengett 1991. január 7-én, amikor a város eltemette nagy fiát, aki szinte végigélte a gyűlölet évszázadát, a XX. századot – idézte fel 1991. január 7-ét, Székely apát kőszegi temetésének napját Básthy Tamás, aki a város akkori polgármestereként emlékezetes búcsúztatót mondott.
Az apáthoz méltó, elegáns könyvbemutatón Székely László verseit és a plébánia énekkarát is hallottuk.