Az egykori szabad iskola a Szabadság utcában

A Pozsonyban 1877-ben született Batthyány Ervin grófot nagyapja, Trefort Ágoston kultuszminiszter tartotta keresztvíz alá. A fiatal arisztokrata ideája már gyermekként a dologtalan élettel való szakítás volt, kőműves szakmát akart tanulni, birtokai felosztásán gondolkodott. Ő volt a család fekete báránya , ezért külföldre küldték. Londonban és Cambridge-ben folytatott egyetemi tanulmányokat. Itt ismerkedett meg Tolsztoj (gróf) műveivel és az eszmei anarchizmus élő teoretikusaival, Kropotkinnal, Malatestával és az osztrák Ramus-zal. Hazatérve vagyonát a mozgalom hazai céljainak szolgálatába állította. Testvériség címmel Szombathelyen kiadott újságját britanniai felmenőktől származó titkára, Nadler Herbert, a két világháború között vadászíróként népszerűvé vált zoológus, a Budapesti Állatkert későbbi igazgatója szerkesztette.

A renitens bögötei Batthyány gróf Tolsztoj gróftól leste el a mintát Fotó: Szendi Péter

Batthyány Ervin Tolsztoj tanításait iskolaalapítás formájában hasznosította. Bögötei birtokán, orosz és angol mintára parasztgyermekek számára alapította meg szociális reformiskoláját, amelynek 1905. októberi nyitóünnepségén közeli barátja, Szabó Ervin is beszédet mondott. Az ingyenesség és a koedukáció szellemében fogant, kötetlen tanrendű szabad iskolát hazafiatlansággal és a szocialista tanok terjesztésének vádjával az egyház és a hivatalos tanügyi igazgatás is hevesen támadta.

A helybeliek által csak cucilista iskolának nevezett intézmény mindössze három évig működött. Belefáradva a szélmalomharcba, Batthyány eladta a birtokát, és magyar állampolgárságáról lemondva Angliába, Lyme Regisbe települt. A genius loci , a hely szelleme azonban tovább dolgozott.

Batthyány Ervin munkásságát faluja nem felejtette el. 1994-ben felállították emlékművét, a reformiskola átalakított, egykori épületében pedig a nevét viselő bögötei művelődési ház működik.