Bemutatták Erdélyi János új filmjét

Az alkotó A háború mindennapjai című kétrészes dokumentumfilmjével állt a nyilvánosság elé Celldömölkön. A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár színházterében mutatták be azt a dokumentumfilmet, amelyben a II. világháborút átélt, és arra még emlékező idős emberek osztották meg történeteiket.

Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter levélben köszöntötte a bemutató résztvevőit. „A háború és a szovjet megszállás nemzedékek életét változtatta meg egyszer s mindenkorra. A múltat meg kell őrizni, hogy tudjuk, kik vagyunk, honnan jövünk, és merre tartunk. Ehhez rendkívül fontos a nemzedékek párbeszéde", írta levelében a miniszter.

A filmbemutató házigazdája, Ambrus Lajos József Attila-díjas író köszöntötte a megjelenteket, köztük az alkotókat. Külön felhívta a figyelmet azokra a környékbeli településeken élő egykori szemtanúkra, akik szerepeltek is a kétrészes dokumentumfilmben. A sok hazugság után fontos a szembenézés, fájdalmas filmet fogunk látni – vezette fel a filmet Ambrus Lajos.

A filmbemutatón részt vett Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező is, aki méltatta az alkotót. Szavai szerint a tragédiákból lehetetlennek látszó kiút próbájáról szól Erdélyi János filmje, mely egyben üzenet is, hogy az embereket meghallgatva kell a példájukból erőt meríteni. A rendező hozzátette: a Magyarország megítélésével foglalkozó kérdésekben Erdélyi Jánossal egyféleképpen látják a világot.

– A rendszerváltozás óta szinte minden gondolatunk azonos – húzta alá.

A film forog, az alkotó pihen: Erdélyi János filmrendező a tegnapi bemutatón a KMKK nézőterén. Fotó: Cseszkó Tamás

A bemutatón természetesen megszólalt maga a film alkotója is.

– Ez a film a szülőföld tragédiáját dolgozza fel. Egyúttal a saját tragédiámat is, amit úgy éreztem, kénytelen voltam benne hagyni a filmben. A forgatás során mások sebeit is bemutattam, így talán az enyémnek is van helye köztük – mondta Erdélyi János, hozzátéve, hogy az alkotás végén talán mindenki megtalálja a feloldozást.

A film a rendező, Erdélyi János szülőfalujában, Dukán; szakértőjének, Majthényi Lászlónak lakhelyén, Egyházashetyén; Celldömölkön és a környező falvakban játszódik, az emlékezéseken és dokumentumokon alapul. A harang szól a háborúban elesett magyar katonákért, a kemenesaljai lágerekből a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyokért, és fájdalommal emlékeznek a falvakból deportált zsidókra. A megszálló szovjet csapatok barbár tettei, különösen a nők tömeges megerőszakolása a film legfájdalmasabb része.

A bemutatón az is kiderült, megjelent a világháborús téma szakértőjének, Majthényi László megyei közgyűlési elnöknek a könyve, melynek címe: Lágerek a Kemenesalján.