2017.03.30. 18:40
Dr. Tóth Gábor antropológus előadása a Répcelaki Szabadegyetemen
Répcelak - Ez a környék ősidők óta lakott volt. A csontokból ki lehet deríteni, hogyan éltek őseink. Itt - a csontok tanúsága szerint - mindig jó volt élni.
Az út, ami összeköt - Embertani leletek a 86-os és 85-ös utak nyomvonalán címmel tartott előadást dr. Tóth Gábor antropológus, egyetemi docens a művelődési házban szerdán. A Répcelaki Szabadegyetem sorozatának mostani állomásán az előadó kezdésként mindjárt vázolta a hallgatóságának, hogy miről fog beszélni.
- Adná magát, hogy mivel a 85-ös, 86-os utak nyomvonaláról beszélek, biztosan az új út építésével kapcsolatos lesz az előadás. A régészek kiástak sok mindent, de én nem vagyok régész, így a régészeti leletekről nem fogok beszélni. A régészet egyik segédtudománya az antropológia, az embertan. Ennek segítségével szeretnék pár gondolatot elmondani - hangsúlyozta dr. Tóth Gábor.
Dr. Tóth Gábor antropológus, egyetemi docens előadást tart Fotó: Varga Ákos
Amíg régészeti feltárás nincs, addig sehol nem lehet dolgozni a munkagépekkel, nem volt ez másképpen a közelmúltban átadott Szombathely-Csorna-Győr útvonalon sem. A mi feladatunk az, hogy egyfajta biológiai rekonstrukciót elvégezve, az embert találjuk meg a csontok mögött. - A paleodemográfia segítségével a szakemberek meg tudják állapítani, hogy például az itt élő emberek meddig éltek.
A paleopatológia segítségével pedig a különféle betegségek, sérülések kutatása zajlik. Ilyenkor megvizsgálják a népesedési viszonyokat, a népesség eredetét, a különböző népcsoportok egymáshoz való viszonyát. Az előadó hosszasan beszélt a feltárt leletekről, és az azokból kiolvasott információkról.
- Azt láthatjuk, hogy az őskortól, egészen az Árpád-korig bezárólag számos régészeti kor leletei kerültek és kerülnek elő a mai napig. Ezek szerint itt mindig nagyon jó volt élni, mindig itt volt az otthon melege, amely összekötötte az embereket.