2016.10.24. 15:40
Egy dunántúli gesztenyefáról - Korán vagy későn?
Körmend - Vehetjük hírképnek, hogy az októberi búcsúzónál szelíden kivirágzott egy körmendi vadgesztenyefa. De vehetjük költészetnek is, ki tudja, mikor járunk jobban. Vagy egyszerűen csak gyönyörködjünk.
Nem mandulafácska, hanem gesztenyefa, nem a télben, hanem az őszben. De azért eszünkbe hozza Janus Pannoniust, a latinul verselő 15. századi magyar humanistát, aki a télen szirmot bontó dunántúli mandulafácska képében természetesen a saját sorsát látta meg, a művelt költőét, aki túl korán érkezett: S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt? A vers Weöres Sándor fordításában lett a miénk.
Szelíden és magányosan világít a gesztenyevirág a körmendi őszben. Tart, ameddig tart, a kép megvan. Gyönyörködjünk benne! Fotó: Szendi Péter
Most akkor korán vagy inkább későn lobbant-e lángra az a körmendi gesztenye a fasorban, amely hajdani május elsejéken virágba borulva kísérte a menetelőket? A múlt tavaszhoz képest késő, a jövő tavaszhoz képest korán, mindenképpen magányosan ebben a furcsa, megzavarodott világban. Bár a gesztenyevirágzás mindig váratlan. Az egyik pillanatban még semmi, a másikban hófehér tobzódás minden: lángszoknya, fátyol, ernyő. Váratlanul jelent meg az a magányos kis fehér gyertya is az egészen másféle októberi lángolásban. Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék. Ez meg Kosztolányi. Most már csak egy hiányzik: a tragikus sorsát mindvégig a zsigereiben hordozó Radnóti Miklós - és a kicsi májusi imádság, hogy: Szirom borzong a fán, lehull. Fehérlő illatokkal alkonyul. A hegyről hűvös éj csorog, lépkednek benne lombos fasorok. Megbú a fázós kis meleg, vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Vadgesztenye gyertyája fénylik szelíden a sárga-barna csöndben, valaki meggyújtotta, világítani elevenekért és holtakért. Tart, ameddig tart. Valami béke. Valami borzalom.