Kultúra

2015.07.24. 16:27

Egyedülálló huszárkiállítás nyílt Sárváron

Magyarország egyetlen állandó huszárkiállítása nyitotta meg kapuit a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban, a tárlat létrejötte kiemelkedő esemény mind a térség, mind az ország kulturális életében.

Cseszkó Tamás

– Mind a hagyományőrző huszárok, mind az elődeik érdemesek arra, hogy a magyar társadalom egészének megbecsülését élvezzék – kezdte köszöntőjét Kondora István, Sárvár polgármestere, aki örömét fejezte ki, hogy az „ötcsillagos város" ismét komoly értékkel gazdagodhatott. A város első embere hozzátette, a mostani kiállítás megjeleníti a színes, látványos, már-már romantikus huszáréletet éppúgy, mint a vérrel-verejtékkel teli, nagyon kemény sorsokat is. Kondora István köszönetet mondott a magyar kormánynak is, hiszen komoly anyagi támogatást biztosított ahhoz, hogy a tárlat létrejöhessen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 21 millió forinttal támogatta a kiállítást, a sárvári önkormányzat nyolcmillió forint önerőt biztosított. A modern, szakmai előírásoknak megfelelő kiállítást Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg, aki miután értesült az igazgató terveiről, azonnal az akkori kulturális államtitkár segítségét kérte. Rövid időn belül biztosította is a támogatást, így gyorsan, afféle huszárvágassal sikerült megoldani, hogy Sárvár egy olyan huszármúzeummal gazdagodhasson, amire mindenki büszke lehet.

A képviselő beszédében megemlékezett arról, hogy 1914. december 11-én Limanovában a magyar huszárok állították meg az orosz katonákat. Ennek okán a huszárok példát állítanak minden magyar elé hazaszeretetből és hűségből. Az új tárlat láttán fontosnak tartotta kiemelni, hogy Sárvár bebizonyította, hogy nemcsak őrzi, hanem meg is becsüli a huszárok emlékét. A fejlődés azonban nem áll meg, a kormány az új uniós támogatási időszakban Sárvárt is bevette a nemzeti várprogramba, amely komoly távlatokat nyithat meg a Nádasdy-vár fejlesztése előtt.

A tárlaton a látogatók a legmagyarabb fegyvernem történetét láthatják az egykori huszárezredek emlékanyagára építve. Az állandó kiállítás a leghosszabb múltra visszatekintő Nádasdy huszárezred (1688-1945) emlékanyaga mellett a társezredek relikviáit is bemutatja. Hasonlóan összetett gyűjteménnyel és kiállítással más múzeum nem rendelkezik. Kiemelt szerepet kapnak a személyes történetek, amelyekkel a ma emberéhez közelebb hozható az életét bármikor a hazájáért áldozó katona helytállása.

Takács Zoltán Bálint, a Sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója felelevenítette azokat az időket, amikor 1983-ban a Nádasdy huszár-ezred tisztikara úgy döntött, hogy a sárvári múzeumnak adományozza az ezredük emlékeit, amik ezidáig Ausztriában voltak. 1988-ban már egy jóval nagyobb kiállítás nyílt meg, hiszen ekkora már a huszárezredek emlékei, és magánemberek relikviái is a Nádasdy múzeum birtokába kerültek. A mostani megújulás előtt utoljára 1998-ban történt nagyobb átalakítás.

„Nagy szükségünk van a történelmünkre, ami elbeszéli, hogyan jutottunk el a mai napig azon az ezredéves úton, amelyen ma is járunk" – írta levelében dr. Hende Csaba, hazánk honvédelmi minisztere, aki szerint e kiállítás hatalmas érdeme, hogy Magyarország első állandó huszárkiállításaként a huszárságot, mint a hadtörténelem kiemelkedő intézményét mutatja be. „A mézeshuszár-figurák és a mesehősök, az adomák és a legendák világa helyett itt és most a világhírű elitkatonák történetével találkozhatunk" – fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy megtörtént hadjáratokkal, megvívott csatákkal, hús-vér emberek történeteivel ismerkedhetünk meg, amelyek nemcsak a bátorságról és a hadiszerencséről, de hatalmas szakmai tudásról és kiemelkedő elkötelezettségről, példás bajtársiasságról, és nem utolsó sorban hatalmas lovas-kultúráról szólnak. Hende Csaba levelében azt is írta, a huszárság története rendkívül fontos számunkra ezekben az években is, amikor a Magyar Honvédség megújításának útjait járjuk. „A huszároktól megtanulhatjuk, hogy egy hadsereg akkor lehet sikeres, ha jók a katonái, elkötelezetten, komoly szakmai tudással védelmezik a hazát. Ha nem ismernek lehetetlent, ha testben és lélekben minden feladat teljesítésére képesek, ha fegyelmezettek és használják a fejüket" – írta a miniszter.

Hőseink az őseink

Bizonyára olvasóink is emlékeznek azokra a huszáros fényképekre, amelyeket szinte minden fiúgyermekről elkészített az óvodai fotográfus. Piros ruha, csörgőkard, daliás sisak, az ember fia igazi, bátor katonának érezte magát. Bevallom férfiasan, kiskamasz koromban gyakran énekeltem sötétben hazafelé menet az ismert dalt: Huszár gyerek, huszár gyerek szereti a táncot... Miközben daloltam, kevésbé féltem, pedig akkor még nem voltak köztéri kamerák, polgárőrök, sőt, talán még ledes közvilágítás sem, mégis ezek a nóták olyan nagy erőt adtak, hogy még a kerítésen át csaholó kutyákkal is felvettem volna a harcot. Néhány hónapja volt szerencsém találkozni Vlasits Dudival, aki az Aréna utcai óvodában tanulja a „huszárkodást." Dudi bátor fiú, tud már menetelni, tisztelegni, és kész megküzdeni az ellenséggel. Ma, amikor gyakran merül fel a kérdés, van-e még jelentősége a nemi szerepeknek, a férfiasságnak, az erőnek, úgy érzem, jó visszatekinteni, jó megismerni, kik is voltak hősi elődeink, kik is voltak a huszárok. Mert bizony a romantikus kép mögött fegyelmezett, az életét feláldozni kész katona áll.

A huszárok öröksége tehát egyúttal a magyar történelem öröksége is. Ezért is jó végignézni a sárvári kiállítás állomásait, hiszen így még közelebb kerülnek hozzánk hőseink, az őseink.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!