Ejsze de szép ez a történet: Seherezádé a Soltis Színházban székely öreggé változik

A Nap, Hold, Csillagok szerzője és rendezője Deme Róbert, aki tanárként vett részt a Soltis Színház legutóbbi nyári táborában, fesztiválvendégként is megfordult már itt, de a celli társulattal ez az első közös munkájuk. Robi ízig-vérig színházi ember.

BULANDRA A budapesti színház- és filmművészeti egyetem színész szakos hallgatójaként kezdte, vagy inkább már akkor is folytatta pályafutását, évekig dolgozott a világhírű bukaresti Bulandra Színházzal (ha nagyon akarjuk, a látványra-mozgásra apelláló román színházi hagyomány nyomait a celli előadáson is felfedezhetjük). Jól ismeri a kőszínházi és alternatív színházi világot, tudatos döntése volt, hogy ez utóbbit választja. Sepsiszentgyörgyön mostanában autizmussal, fogyatékkal élők színházi személyiségfejlesztésével foglalkozik; ez a még mindig kiaknázatlan terület a szívügye, rendkívüli módon érdekli.

Nap, Hold, Csillagok. Zenés-táncos finálé a telt házas premieren a celli Koptik Odó utca 2-ben Fotó: Benkő Sándor/Soltis Színház

KELL EZ A CSAPAT Azt mondja, aki jól akar dolgozni, az jöjjön Celldömölkre, ha teheti: ilyen felkészült, munkabíró, tehetséges csapatot nem minden bokorban talál. És ha Nagy Gábor, a társulat vezetője - egyúttal az előadás központi szereplője, pillére - úgy látja, hogy Deme Robi személyisége, és főleg világlátása, színházi szemlélete, munkamódszere sok mindenben emlékezteti őt Soltis Lajos színházi szemléletére és módszerére, akkor erre is van némi magyarázat (bár nem zárhatjuk ki a mágiát is).

MESTER Deme Róbert mindenesetre első mesterei között tartja számon Soltis Lajost (1950-2000), aki életének bizonyos szakaszában szoros kapcsolatot tartott a magyarországi amatőr-alternatív színjátszással, egy bagi táborozás alkalmával ismerte meg a Soltis Színház elődjét, a Sitkei Színkört is. A társulat tehát az otthonos biztonságot érezte meg a Deme Róberttel való közös munkában, arról nem beszélve, hogy a tematika is kedvükre való: Nagy Gábor és aktuális csapata időtlen idők óta jár vissza előadásokkal Erdélybe, Székelyföldre; a Nap, Hold, Csillagok-előadás is minden bizonnyal visszatér oda, ahonnan vétetett, motívumaiban, a felhasznált tánc- és dallamkincsben legalábbis.

Íme az ember: a tarka-barka erdei szellemvilággal bölcsen kapcsolatba lépő székely mesehős szerepében Nagy Gábor

KUTATÁS A Nap, Hold, Csillagok úgy korszerű, hogy bizonyos részleteiben, szellemében szinte az archaizmusokig őrzi az autentikus jegyeket. Hosszú hónapok kutató-előkészítő munkája előzte meg a szövegkönyv, a darab megírását. Péntek Zsuzsi énekelte föl azokat a népdalokat, amelyeket aztán Pilnay Ildikó énektanár közreműködésével tanultak meg és gyakoroltak a színészek. Az előadásban fölbukkanó - modern elemekkel békében megélő - mozdulatsorok mezőségi táncokból valók. A székely népmesekincsben való eligazodásban Ördög-Gyárfás Ágnes tanárnő volt Deme Róbert segítségére.

LÁNNYÁ VÁLIK És persze hozzátették a magukét a színészek is: ők választották például azt a talányos mesevéget, miszerint a kóbor erdei csodalények-szellemek közül ketten emberré (fiúvá-lánnyá) válva folytathatják útjukat. Az előadás szcenográfusa Botos Attila, a látványvilág szintén mai - és folklorisztikus egyszerre. A díszlet és a jelmezek kivitelezésében Marton Miklós és Szűrszabó Edit volt nélkülözhetetlen. Szép, hogy a fatörzsön emberi arcok látszanak: ez a mágikus gondolkodás egységlátása.

Óriásember és Ördög: Bruckner Roland és Pesti Arnold

SZENTIVÁNÉJI A mese alaphelyzete - kellemes meglepetés a fölfedezés! - akár Shakespeare-é is lehetne: mintha a Szentivánéji álom manói kísértenének az erdőben. Esetleg A padlás-musical kóbor lelkei keresnék az átkelés lehetőségét. De nem: ezek itt székely mesehősök. (Minden mese Egy.) Az pedig, hogy a székely öreg mesét mond, pontosabban mesét rendez az életéért, az Ezeregyéjszaka Seherezádéját idézi: minden mesével távolabbra kerül a búcsúzás.

KOMÓTOS Ha Nagy Gábornak Deme Robiról jutott eszébe Soltis Lajos, akkor nekünk meg éppen ő: Nagy Gábor komótos székely embere idézi meg Soltis Lajos alakját. Ahogy kenyeret és szalonnát szel , ahogy falatozik a farönkön megpihenve - abban harmónia van, önmagával és a világgal. Nagy nyugalom, mondja valaki előadás után. Amikor pedig a székely öregember megsimítja a végül emberré változó ördögfióka - a premieren Pesti Arnold - kobakját, abban nem csak a világ összes öregemberének érintése, tapasztalata van benne. Ebben a kicsi mozdulatban a Soltis Színház működése is tükröződik.

VILÁGGÁ MENNEK A Nap, Hold, Csillagok-előadásban az Óriásembert - irdatlan gólyalábakon - Bruckner Roland játssza, a Boszorkány Nagy Zsuzsi, az Ördög tehát Pesti Arnold - és Piller Ádám -, a Madár Tóth Ákos, a Medve Ziembicki Dóra. A mese szabályai szerint a végén a fiatalok szerencsésen egybekelnek. Aztán rögtön elmennek világgá. A mesék, ejsze (ahogyan a székely mondja), mindig korszerűek.