Érkezik a húsvét ünnepe

Virágvasárnappal kezdetét veszi a nagyhét. Krisztus bevonulása Jeruzsálembe királyvoltának ünneplése, ahogy ezt virágvasárnapi énekek is kifejezik. A római katolikus egyház ezen a napon barkaszentelést végez. A nagyhét végén ott a húsvét. Mi az ünnep kialakulásának előzménye? Mióta ünnepeljük? A kérdésekre a szombathelyi Horváth József pápai prelátus így válaszolt:

- Ismeretes, hogy a húsvét eredetileg zsidó ünnep, az Egyiptomból való szabadulásra emlékezés ünnepe. Az első keresztény közösségek alakulása idején a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A Krisztus után 325-ben megtartott niceai zsinat szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.

Mit ünnepel a keresztény világ ilyenkor? - Jézus Krisztus feltámadását. Ennek az eseménynek nem volt tanúja, néhány dolog azonban abszolút biztos. Az egyik: Jézus keresztre feszítve meghalt. Ezt a helytartó Pilátus által kiküldött halottkém is igazolta. A másik: Jézust eltemették. A harmadik: harmadnaptól különböző személyek és csoportok különböző helyeken találkoztak és beszéltek vele, vagyis megtapasztalták, hogy él. Erről egyértelmű leírást ad az Újszövetség négy evangéliuma.

Az evangélikusok és reformátusok számára is a legnagyobb ünnep húsvét, de vannak eltérések is.

Jánosházán ezen a virágvasárnapon először volt körmenet. Bodorkós Imre plébános vezette
Fotó: Jánosházi plébánia

- Nagypénteken az evangélikusok nem Kálvária-járást végeznek, mint a katolikusok, és nincs nálunk feltámadási körmenet sem - mondta el Gregersen-Labossa György szombathelyi evangélikus lelkész. - A nagypénteki isentisztelet nálunk meditációs istentisztelet, a passiót olvassuk fel, abban mélyedünk el. Nem szólalnak meg nálunk sem a harangok, de nem azért, mert Rómában mentek, mint a katolikusoknál, hanem azért, mert ez a legnagyobb gyásznap. Előző nap, nagycsütörtökön a 6 órakor kezdődő istentisztelet után interaktív hittanórát tartunk, szerdán este pedig böjti vesperást. Húsvét hajnalban viszont a templomban együtt éljük meg a nap felvirradását. Negyed 6-kor kezdődik az istentisztelet, még sötétben, s nappali világosságban ér véget. Bevisszük a templomba a húsvéti gyertyát, arról gyújtjuk meg az oltáron lévő gyertyát és mécseseket nagyon meghitt hangulatban.

A böjti hagyományok a katolikus, evangélikus és református egyházban megegyeznek. A böjtölés lényege az emlékezés a Megfeszített Úrra, az elmélyülés Krisztus követésében.

Nagypéntek szigorú böjti napnak számít. Tartózkodás a hústól, a zsiradékoktól. Nyers- és aszalt gyümölcsöt, rántott levest, savanyú levest, főtt tésztát, főzelékféléket, mákos gubát, lepénykenyeret fogyasztottak elődeink mindig ezen a napon.

A böjt, a nagypéntek gyásza után következik húsvét ünnepe: hívő keresztény embernek a húsvét boldogság.