Filmtöredékek a szerelemről, avagy Humphrey Bogart közbeszól

Az első gondolat az, hogy ebbe a díszletbe jó volna beleköltözni, a mélybarna bútorok, a hanyagul szétdobált könyvek közé, főleg, hogy az ablakon túli derengésben Brooklyn égboltja sejlik föl. Woody Allen romantikus vígjátéknak aposztrofált színdarabja, a Játszd újra, Sam! végre megérkezik Szombathelyre is, Béres Attila rendezésében. A folyton „szkszuális” gondokkal küzdő neurotikus filmkritikus szerepében Görög László csetlik-botlik a színpadon (egy lámpa lángra lobbantása meg se kottyan neki), a legjobb barátját, Dicket Orosz Róbert játssza. Itt álljunk meg egy szóra. Roland Barthes Beszédtöredékek a szerelemről című művében gondolkodik el azon, hogy a telefon megjelenése milyen mély hatást gyakorolt a szerelmesek viselkedésére, ami a folytonos várakozást, a várakozás meghosszabbítását illeti.

Barthes persze még nem vehette számításba a mobiltelefont, az okostelefonokról nem beszélve. Hát így volt ezzel Woody Allen is, aki a Játszd újra, Sam!-színdarabban fontos bohózati szerepet szán az üzletember Dick telefonmániájának: Dick bárhol legyen, azonnal a telefonhoz rohan, bejelenteni a munkahelyén, hogy éppen hol kereshetik, ha helyzet van.

Ez a momentum azonnal a történelmi darabok közé utalja a Woody Allen-színjátékot, hiszen ha Dicknek mobiltelefonja volna (mint ahogy nincsen), rögtön kevesebb lenne néhány vígjátéki helyzettel. De a drága Humprey Bogart már Woody Allennek is történelem, bár Szerémi Zoltán olyan snájdig filmszínészként sétál be a képbe, hogy nehéz eldöntenünk, most akkor kibe is szeressünk bele.

Egy idő után rájön Allen Felix  és Dick felesége, Linda – Bánfalvi Eszter – is. A kulcs: Van Gogh füle. Hogy ki az a Sam? És mit játsszon újra? Ja kérem, ahhoz ismerni kell a Casablanca-filmet. Úgyhogy irány a mozi. Vagy a színház. Kettő az egyben, az Akacs Mihály utcában.