Kultúra

2014.09.05. 12:00

Gróf Nádasdy Borbála a Cáki Zeneudvarban találkozott olvasóival

Cák - Arisztokratának született, de csak hat éves koráig volt grófkisasszony. Zokniválogató lett, később majdnem filmsztár, majd mosogatólány, pénztárosnő, hullamosó, végül balettmester. Gróf Nádasdy Borbála most íróként járja az országot.

Némethy Mária

"Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni." Ezt a Gabriel Garcia Márquez idézetet választotta legújabb, immár ötödik könyve (címe: Úton-útfélen) mottójául gróf Nádasdy Borbála, aki Cákon, rengeteg embert vonzva a Zeneudvarba, erről beszélt: a hol ízes, hol íztelen, vagy nagyon is rossz ízű életről.

- Lepsényből, a szülőfalumból hat évesen elkerültem. Fájt visszamenni oda, a gyönyörű gyermekkor színhelyére. Több mint hatvan éve nem jártam ott. Nagyon fájdalmas volt látni a valamikori otthonom romjait. Aztán találkoztam emberekkel a "Szerelmes földrajz" forgatása kapcsán. Ismerősökkel, akik emlékeztek apámra, aki ha végiglovagolt a falun, akkor is köszöntött mindenkinek, nem úgy, mint a mai újgazdagok. Tudom, és így is érzem: a világon mindenhonnan csak egy látszik: a szülőfalu templomának tornya.

Nádasdy Borbála jobbján Gráf Zsuzsával, régi barátnőjével, a híres Angelica Leánykar karnagyával. Ő hívta meg Cákra az írónőt, vezette a zenés beszélgetést, és kísérte zongorán a fantasztikus hangú Megyesi Schwartz Lúciát, a Magyar Állami Operaház magánénekesnőjét. A másik fotón ő látható a virágcsokrot tartó Nádasdy Borbála mellett Fotó: Némethy Mária

Ma már díszpolgára Lepsénynek Nádasdy Borbála, ahol nagy tisztelet övezi a Nádasdyakat. Azt mondja, hogy nagyon szeret fiatalok közé járni. Hívják is szerte az országba afféle rendhagyó történelemórákra. - A fiataloknak nem lehet szárazon beszélni a megélt történelemről. Unnák. Őket a kaland érdekli. Én a sors ajándékaként tekintek az átéltekre, mert nem mindenkinek adatik meg egy ilyen kalandos, gazdag, tanulságos élet, mint az enyém. Fiatalon megéltem a sötét kommunizmus éveit, 1956-ban elmenekültem a szabad világba. Az ott leélt 50 év alatt voltam filmsztár, feleség, két gyermek édesanyja, elváltam, országot cseréltem, hogy megéljek Párizsban, voltam pénztárosnő, fogorvos asszisztense, fotómodell, eladónő, hullamosó egy kórház alagsorában, aztán 30 éven át balettpedagógus. Klasszikus balettet tanítottam. De a honvágy mindenütt elkísért. Nem volt mindig könnyű az írás sem. Sokat sírtam.

Nádasdy Borbála elmesélte: úgy tudta, hogy a film, amelyben főszerepet játszott, s ami miatt osztrák és német címlapokra került, eltűnt. Óriási öröme volt, amikor a Nádasdyak tavalyi találkozóján levetítették, és rájött, hogy nem is olyan rossz, mint ahogyan emlékezett rá. Borbála ma már közéleti ember. Tavasszal ott volt Budapesten, amikor a Magyar nők a nagyvilágban című nemzetközi konferenciát rendezték. Azon azok a magyar asszonyok gyűltek össze, akik már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, szülőföldjüktől azonban sohasem szakadtak el. Ő is hol Franciaországban, hol Mencshelyen él építész férjével. És itthon szorgalmasan járja az országot.

- Franciákat is szoktam kísérni itthon is, Erdélybe is, hogy megismerjék a gazdag magyar kultúrát és igaz képet kapjanak rólunk. Itthon pedig főleg arról beszélek, hogy gyönyörű tájaink, fantasztikus értékeink vannak. Minket a nyelv és a zene meg fog tartani. Ez egygyönyörű ország, tehetséges nép lakik itt. Örüljünk az életnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!